Guggolva szedett cseresznye

Az emberek tudatában ma még úgy él a cseresznyeszüret, hogy a hatalmas fákra fel kell mászni, vagy ha nem, akkor "tűzoltólétra" kell hozzá. Hrotkó Károly magyar professzor kísérlete viszont bizonyítja, hogy guggolva is lehet cseresznyét szedni.

Házunk tájaBozsik József2004. 07. 09. péntek2004. 07. 09.
Guggolva szedett cseresznye

Hazánk rendezte meg idén a világraszóló cseresznyebemutatót, amelyre harmincöt országból százötven kutató érkezett Magyarországra. Az egyhetes rendezvénysorozat egyik fô látványossága a szigetcsépi törpe cseresznyés bemutatása volt. Amint megérkezett a három busz, a vendégek szinte megrohamozták Hrotkó Károly törpe ültetvényét, hiszen ilyen látványosság alig található a nagyvilágban.A négyéves fák ontják a termést, és a tetejük is szinte elérhetô a földrôl. Egy-egy fa 8-16 kiló gyümölcsöt is beérlel, és miután 1000-1250 fa ültethetô egy hektárra, ebbôl kiszámítható, hogy a hozam is páratlan, ráadásul a szedôk a földrôl tudják leszüretelni a gyümölcsök 80-85 százalékát.Három fajtát láthattunk. A Vera új, magyar önmeddô cseresznye, kiváló gyümölcsminôséggel. A másik kettô öntermékeny fajta: a magyar Alex  és a kanadai Sunburst. Ami nagyon fontos, különbözô törpésítô alanyokra szemezték ezt a három cseresznyét. Az alany az egyik titka a "parányi" fáknak, a másik pedig egy speciális metszési mód, amelyet magyar kutató, Brunner Tamás fedezett fel.Tóth László, aki Hrotkó Károly munkatársa, és ô metszi az ültetvényt, lapunknak elmondta, hogy a külföldi alanyokat vizsgálják ebben a kísérletben, és azt is, hogy a különbözô alany-nemes kombinációk mennyire életképesek, mert erôs összeférhetetlenség is jelentkezhet. Ami olyan, mint egy rossz házasság, azaz válással végzôdik.


{p} Ellenben, ha egy alany és egy nemes jól egymásra talál, akkor a sírig tart a szerelem, és a két rész örökre egybeforr.Hrotkó Károly elmondta, hogy C.500-as sajmeggy magoncalanyon, valamint vegetatív szaporítású sajmeggyalanyokon állnak a fák. Ilyen az SL 64-es, a Bogdány, a Brokgrow és a Gisela-5. A hazai éghajlaton a külföldi alanyok másként viselkednek, mint Nyugat-Európában.Hrotkó Károly, az alanykutatás nemzetközi témafelelôse szerint a cseresznyeszimpózium résztvevôi nagyon sok újdonságot látnak magyar földön a fajtáktól kezdve a technológián át a művelési rendszerekig. Az érdeklôdést nem lehetett Szigetcsépen sem megfékezni. A kutatók elözönlötték a kísérletet.- Ilyen a világon nem sok helyen látható. A törpe fák titka részben a törpésítô alany, elsôdlegesen a koronaforma és a metszési technika. Ez teszi lehetôvé ezt a faméretet - nyilatkozta lapunknak az egyetemi tanár. Hozzáfűzte, hogy mindez nem titok, az eredményeket publikálták, és metszési útmutatót adtak közre. Ma már 40-50 hektár ilyen típusú intenzív ültetvény létezik hazánkban cseresznyébôl, szilvából, meggybôl.Dél-amerikai kutatók egymást fényképezték a törpe fáknál, hogy az otthoniak se tartsák mesebeszédnek az elmondottakat.


{p} Egy kép többet ér, mint ezer szó, vallják az angolok, akik szintén lencsevégre kapták az ültetvényt.Magyar Lajos, a gyümölcstermesztési tanszék kutatója bejelentette: az volt a céljuk, hogy intenzív koronaformákon teszteljék az olyan új magyar cseresznyefajtákat, mint az Alex és a Vera. Az intenzív koronaformáknak, mint például a karcsú orsónak az a lényege, hogy a fa legfeljebb 2-3 méter magasra nô, és a gyümölcsöt zömében a földrôl le lehet szedni. Ezt a koronaformát jól átjárja a napfény, amely elôsegíti a termôrügyek kialakulását. Ezáltal állandóan megújulnak a termôrészek, sôt mindig nagyméretű gyümölcsöket terem a fa. Ez új távlatokat nyithat hazánk cseresznyetermesztésében, amely már most is a nemzetközi élvonalba tartozik. Az Európai Unió piacára az ilyen ültetvényekbôl minôségi árut lehet szállítani. A kutatók szerint ez a módszer az alapja a gazdaságos cseresznye-, meggy- és szilvatermesztésnek.