Stratégiai gyümölcs a kajszi

Kajszibarackból nincs túltermelési válság se Európában, se a nagyvilágban. A kiváló ízű magyar sárgabarack méltán hungarikum, és nem csak párlat formájában.

Házunk tájaBozsik József2004. 08. 27. péntek2004. 08. 27.
Stratégiai gyümölcs a kajszi


A sárgabarack botanikai értelemben gyűjtőszó lehetne, hiszen a kajszibarack és a rózsabarack külön-külön fajtaköre ennek a pompás gyümölcsnek. A magyar párlatok is külön-külön kategóriát jelentenek a nemzetközi versenyeken. Nem mindegy, hogy rózsa, vagy kajszi-, esetleg ananásztípusról beszélünk.
Nos, a régi "nyári barack", tudományos nevén az Armeniaca vulgaris (örményalma) megér egy "misét", hiszen hungarikum, és a vidékmegtartó képesség egyik fontos eleme lehetne, miként a kertészet bármelyik más ágazatának egy-egy növénye. Ugyanis kis területen állít elő nagy értéket, méghozzá sok-sok kézi munkával.
A Ceglédi Gyümölcskutató Intézetben rendezett országos kajszikonferencia első előadója Nyujtó Ferenc, az FVM helyettes államtitkára volt. Az ő édesapját, idősebb Nyujtó Ferencet nevezi a szakma - még halála után is - "kajszikirálynak", hiszen a ceglédi előnevű fajták sokaságát szelektálta és nemesítette.
A helyettes államtitkár elmondta, hogy az összefogás alapvetően fontos a magyar gazdák talpon maradásához. A TÉSZ-eknek (termelői értékesítő szervezeteknek) át kellene fogniuk az adott ágazatokat, mint például a kajszit is, hogy a kereskedelemben piaci alkut tudjanak kötni a termesztők, és ne legyenek kiszolgáltatottak.
Lux Róbert, a zöldség-gyümölcs terméktanács főtitkára lapunknak elmondta, hogy az Európai Unióban mintegy 800 ezer tonna kajszi terem évente. Hazánkban 40-45 ezer tonna az éves termés. A 180 méteres tengerszint feletti magasságú termőhelyek jó biztonságot nyújtanak az ültetvényeknek a faggyal szemben. A keményen szedett, méretes (45 milliméteres átmérőjű) kajszinak nincs párja se itthon, se külföldön - hangsúlyozta a terméktanács főtitkára. Azt  is elmondta, hogy a velőbarack világpiaci árát a legolcsóbb brazíliai alapanyag határozza meg. Ez a magyarázata, hogy a velőbarack kilónkénti átvételi ára nem éri el a száz forintot.
{p}
Korai vagy kései barackot termesszünk inkább? Melyik a gazdaságosabb? Két nézet ütközik ebben a kérdésben. Lux Róbert szerint a kései érésű magyar kajszi jól értékesülhet az Európai Unió piacán, miután a mediterrán országok sárgabarackjai már lefutottak, mert olyankor piaci "űrre" lehet számítani.
Ezzel szemben a hazai piaci adatok azt mutatják, hogy a korai barack lényegesen magasabb áron értékesül, mint a kései. Keresztes Ferenc lajosmizsei gazdálkodó a Szabad Földnek elmondta, hogy a Harmat és a Ceglédi Piroska nevű korai fajtákkal 200-250, sőt 400 forintos kilónkénti átvételi árat is elért. Ezzel szemben a magyar kajszi fajtakör után érő, Pannónia nevű barackkal, jóllehet, méretes gyümölcsről volt szó, nem tudott 100 forintot meghaladó átlagárat elérni. Arról nem is beszélve, hogy a július végi 50 milliméteres egyhetes esős idő kettévágta a szezont. A gyümölcsök úgy szétnyíltak, mint a tubarózsa. A gyümölcsök szárazanyag-tartalma pedig a 15-17 százalékról leeset 10-11 százalékra. Szegény embert nemcsak az ág, hanem az eső is húzta - mondta a gazda.
A fajták szerepe döntő a piaci versenyben. A téli és a tavaszi fagyokat tűrő, nagy gyümölcsű, öntermékeny, rendszeresen, bőven termő fajták nemesítése terén ért el szép sikereket dr. Pedryc Andrzej egyetemi docens, aki az egykori budapesti kertészeti egyetemen állított elő több mint félszáz olyan új kajszihibridet, amelyet be is mutatott a szakmai zsűrinek.
Mády Rezső fajtakutató kiemelte az új fajták méretét és ízét, valamint vonzó küllemét. Hangsúlyozta, hogy a hazai klímához az itt született fajták alkalmazkodnak a legjobban, ezt mutatják a több évtizedes tapasztalatok.
Szalay László, aki a gyümölcstermesztési tanszék adjunktusa, és Pénzes Béla profeszszor, a legfrissebb kajszikönyv társszerkesztője kiemelte, hogy a kajszi stratégiai fontosságú növénye lehet hazánknak, hiszen nincs belőle túltermelés, miként az almából és az őszibarackból se, tehát jó lehetőség rejlik benne.
Pedryc Andrzej rámutatott arra, hogy a tanszék egyik ásza a Harmat nevű fajta, amelyik a Germersdorfi cseresznyével együtt érik, és a magyar földön termett korai kajszit a kereskedők rendre "spanyol importnak" vélik a nagybani piacon. Kérdés persze, hogy az Európai Unió piacán, illetve hazai piacon majd a korai vagy a kései barackok értékesülnek-e jobban? Ezt a folyamatot most kell megtanulnunk. Mindenesetre az új, legfeljebb 110 grammos magyar hibridek reményt adnak arra, hogy olyan fajtákkal jelenjünk meg Európában, amelyet még a nyugatiak se láttak sohasem. És ha az áru szép, mutatós és jóízű, akkor még lépéselőnyünk is lehet. Szóval felragyoghat a magyar kajszi csillaga, miként egykor volt, a két világháború közötti időben.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek