Szamárgyilkos leander

A mediterrán országokban bármerre néz az ember, leandert lát mindenütt. Nálunk a XVIII. századtól népszerű a nyaranta sárga, fehér, bíbor és rózsaszínű virágruhát öltő cserje, amelyet rózsaborostyánnak is hívnak.

Házunk tájaPintér Csilla2004. 08. 06. péntek2004. 08. 06.
Szamárgyilkos leander


Méltó a babérrózsa elnevezésre is. A vizek görög istene, Néreusz, illetve leányai, a hableányok  tiszteletére kapta e nevet, mivel a monda szerint a hableányok szívesen időztek a vízparti babérrózsaligetekben.
A rendkívül vízigényes, éghajlatunk alatt szobában is könnyen áttelelő és tavaszszal kiültethető növény számos öreg példányát megtalálták Közel-Keleten, ahol szintén ősidők óta hódolnak a leander szépségének. Keleten a hindu templomok, pagodák dísze, a keresztény hagyományokban pedig Jézus apjának, Józsefnek az emlékfája az oleander.
A kezdetektől tudjuk, hogy a leander valamennyi része mérgező. Elsőként Dioszkoridész görög orvos írta le ezt, később idősebb Plinius római természettudós is megerősítette. Ő azonban beszámolt arról is, hogy a leander az embernek orvosság kígyómarás ellen. Mivel nagyobb mennyiségben mérgező, az ókori Rómában egerek, patkányok és kullancs irtására használták a cserje részeit. Az olaszok ma is szamárgyilkos növénynek tartják az oleandert, ezért a háziállatokat messze távol tartják a mérges csemegétől.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek