Szépen gondozott sírkertek

Való igaz, hogy ez utóbbiak sosem hervadnak el, és ma már a selyemből készített virágok a megszólalásig hasonlítanak az élőkre - a valódi szeretetet mégsem szerencsés művirággal kifejezni. (Már csak környezetvédelmi okokból sem, hiszen a műanyagok eltakarítása szerte a világon már-már megoldhatatlan gond.) Teret nyertek a kevesebb gondozást igénylő temetkezési formák, például a hamvasztás. Mert hiszen az urna elhelyezhető egy szép temetői falban vagy éppen a templomban, ami mentesíti az embert a folyamatos sírgondozástól.
Nemegyszer anyagi megfontolások is közrejátszanak a választásban: az urnás temetkezés olcsóbb, mint a klasszikus sírhelyes; az urnát haza lehet vinni, van, aki otthon, az egyik szobában állít emléket elhunyt hozzátartozójának egy kegyeleti sarokkal, ahol elhelyezheti az emlékezés virágait és egy szép fényképet. Ilyen esetben a temetői virág eltulajdonítóitól sem kell félnie. Ha valaki idős, és nehéz számára az utazás, akkor ezzel a megoldással sok nehézségtől őrizheti meg magát. Mások a családi ház vagy a nyaraló kertjében helyezik el az urnát, ott alakítanak ki méltó sírhelyet. Van, akit megnyugtat az a tudat, hogy szerettei hamvai ott vannak a közelében, és van, akit mélységesen taszít. Nem véletlenül tör előre a hamvak szétszórásának ceremóniája. Sokak azonban fennakadnak a hamvasztás választásán. Gyökössy Endre református teológusprofesszor nem sokkal halála előtt így fogalmazott: a hamvasztás a gyors égés, a föld alá helyezett test elporladása pedig a lassú égés. A végeredmény végül is egy és ugyanaz, amit a Szentírás úgy fejez ki: "por vagy te, és ismét porrá leszel".
A legtöbben a temetés mellett döntenek, az elhunyt hozzátartozói vállalják a sírok gondozását.
A sírhantra kiültetett egynyári és kétnyári virágok, valamint a muskátli rendszeres gondozást, öntözést és kapálást igényelnek. Ha nem tudunk legalább hetente ott lenni a sírnál, ne ezt válasszuk, mert nincs annál csúnyább, mint amikor a jobb sorsra érdemes növények a gyomok szorításában hervadoznak. Ha azonban van időnk, akkor ezek a leglátványosabbak. A különféle petúniák, például az új hibridek, amelyek több színt is ötvöznek egy-egy virágban, az oroszlánszáj, a bársonyvirág különféle, nagy virágú változatai csodálatos színhatást adnak.
Egy-egy kőkehelybe ültethetünk kövirózsát is, a fehér sírkővel együtt szép látvány. Igen sok sírt kőlappal teljesen lefednek, hogy ne kelljen a gyomokkal küszködni. Egy-egy virágtartóval kiegészítve nagyon szép lehet az ilyen sír is, ha például néhány szál vágott virág ékesíti.
A sír környezetének tisztán tartására olyan gyomirtó szert fejlesztettek ki, amely egy kis hengerből szórható ki, mint a hintőpor. A hatóanyag a talaj felső egy-két centiméterében koncentrálódik, ilyképpen meggátolja a gyomok kicsírázását. (Csak úgy hatásos, ha kiszórása előtt teljesen megtisztítjuk a talajt!)
A sírokra ültetett örökzöldek az örök élet és a feltámadás reménységét is kifejezik. Ezért sokan "kúszó fenyőket", vagyis különféle szétterülő borókákat ültetnek a sírra. A borostyán is egy-két év alatt befutja a sírt, visszaszorítja a gyomosodást. A bukszus, ha rendszeresen metszik, elterül, és egyetlen növény is szépen díszíti a sírhelyet. Az oszlopos tuják ültetése nem szerencsés, hiszen idővel akár nyolc-tíz méter magasra megnőve ott tornyosulnak a sír fölött, miközben azt, ha nem tudjuk rendszeresen gondozni, felveri a gaz.
Az évelő virágok közül több száz fajta alkalmas erre a célra. Pár év alatt szemet gyönyörködtető virágeső boríthatja általuk a sír földjét, elvirágzásuk után pedig a zöld levelek befedik a talajt, ezért nem igényel rendszeres kapálást.
Rohanó világunkban gyakran elhanyagolttá válik szeretteink sírja, és ez méltatlan az ősök emlékéhez, de saját magunkhoz is, akik a síron túl is szeretettel gondolunk rájuk. Bármilyen kegyeleti megoldást, sírformát és növényt választunk, arra törekedjünk, hogy a megoldás szép és méltóságteljes hatást keltsen!