Ejtőernyős hernyók pusztítanak

Mégsem természetes ez az állapot, mert az idén a Balaton-felvidéken olyannyira kedvezőek voltak a természeti feltételek a gyapjas pillék számára, hogy tömeges elszaporodásuk következett be. Ráadásul a több napig tartó erős szél a parányi hernyókat - a belőlük kilógó, ejtőernyőként működő fonalaik segítségével - akár 15-30 kilométerre is elfújta.
- Így fertőződött a Devecser környéki gócból Somogy nagy része és a Magas-Bakony - magyarázza Pápai Gábor, az Erdészeti Lapok főszerkesztője, a téma szakértője. - Az erdőben nem védekeznek ellene, mert a pusztító erejű és emellett drága rovarölő szerek a hasznos lényeket is elpusztítanák. Az erdészek úgy vélik: hadd rágja a lombot a hernyó, utána majd kihajtanak a fák; igaz, asszimiláció híján az évgyűrűk sem gyarapodnak. Nemcsak itt, hanem a Börzsönyben és a Hanságban is hasonló a helyzet.
- Csakhogy a hernyók aligha maradnak meg az erdőkben - vetem közbe.
- De nem ám! - mutatja később a tarra rágott gyümölcsfákat Kapolcson lévő ódon vízimalmának kertjében a szakíró. - Még szeles idő nélkül is megtámadják a környező települések kertjeinek gyümölcsfáit, szőlőit.
- Mit lehet tenni?
- Figyeljék az emberek fáikat, s ha találnak petecsomókat, legkésőbb márciusig drótkefével semmisítsék meg mindet. Egy-egy ilyen telepen száz és ezer közötti pete is lehet. Ha tavasszal kikelnek a lárvák, akkor marad a vegyszeres védekezés. A magasabb fákon itt nálunk kitűnően lehetett látni, hogy ameddig a permet érte a lombot, addig egészséges volt, ám fölötte tarra rágták az ágakat a hernyók.
A helyenként katasztrófával fenyegető helyzeten lehetne azért enyhíteni. Például úgy, hogy az erdőknek a települések határával érintkező ötven-száz méteres szegélyét helikopterről permetezik. A jövő évi beavatkozáshoz azonban némi állami segítség is kellene. Elvégre nem áll módjában mindenkinek védekezni az ejtőernyőn érkező lombzabálók ellen.