Nyomul a gyapjaslepke

Terjedése legtöbbször a cseres, tölgyes erdőtársulásokból indul ki, de kedveli a gyümölcsültetvényeket is (almatermésűek, szilva, mandula, szőlő), és, főleg a felszaporodás időszakában, a lárvák több mint száz fa- és cserjefajt fogadnak el tápnövényül.
Nyolc-tíz évenként indít rohamot, ekkor két-három évig a fák és cserjék tarrá rágásával súlyos károkat okoz. Legutóbbi súlyos kártétele 1994-ben tetőzött: 34 000 hektáron pusztította az erdőt. Jelenleg tartó sokasodása 2003-ban kezdődött, abban az évben a fertőzés a leginkább érintett régióban, az Állami Erdészeti Szolgálat Veszprémi Igazgatóságának területéből 31 400 hektárra terjedt ki. Tavaly hatósugarába már 81 000 hektár tartozott itt. A fertőzés mértéke a Balaton-felvidék és a Bakony térségében 2004 őszére elérte a 105 200 hektárt, miközben más megyékből is növekvő kártételt jeleztek. A gradációs csúcs az idén várható, a károsítás erőteljes növekedésével.
Települések belterületein, üdülőterületeken, házikertekben, szórvány gyümölcsösökben, a településeken belül és kívül, út menti fákon több helyen mutatkozik gyenge, közepes fertőzés Baranya, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád, Pest, Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok, Vas, Veszprém megyében. A legerősebben fertőzöttek Veszprém, Vas, Somogy, Baranya és Heves megye vidékei.
Az erdészeti felmérés adatai azt mutatják, hogy jelenleg a tojáscsomó-fertőzöttség az országnak majdhogynem az egész területén megtalálható a cseres-tölgyes erdőkben, és más fafajok, így a bükk, a gyertyán, a nyárak, a füzek is számottevően érintettek. Idén a legnagyobb kártétel Veszprém megyében várható, jelentős hernyórágásra kell számítani Somogy, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Tolna, Nógrád, Baranya, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Pest megyében is. A felmérések szerint országosan mintegy 280000 hektárnyi a fertőzött terület, nyolcszorosa az elmúlt negyven évben észlelt legnagyobb kiterjedésű károsításnak. Fontos tudni, hogy a 280000 hektárnyi, tojáscsomókkal fertőzött terület az országos erdőterület 15 százalékával egyenlő, a hernyórágással károsított terület pedig ennek többszöröse is lehet.
Jelen időszakban is lehet tenni valamit a kártevő ellen a tavaszi súlyos károkozás megelőzésére. A tojáscsomók megsemmisítésével több száz tojást és s potenciálisan belőle kikelő hernyót pusztítunk el. Ennek módszere lehet a fák törzsén található tojáscsomók ledörzsölése, a vastag kéreg eltávolítása és elégetése. Ezt a munkát ajánlatos elvégezni a kiskertünkben, ha megtaláltuk a tojáscsomókat, hiszen ezzel megelőzhetjük a közvetlen kártételt, a frissen kihajtott fáink tarrá rágását.
Természetesen az erdőben, az ültetvényben végzett védekezések növényvédő szeres kezelésekkel oldhatók meg, de ezeket később kell elvégezni. Addig viszont érdemes felmérni a kisebb magánerdők fertőzöttségét is.