Ha összeborulnak a levelek

A jégsaláta levele vastagabb, de sokkal ropogósabb is, mint más salátáké. Nagy előnye, hogy szüret után nem fonnyad el hamar, zsengeségét tovább megőrzi, és a hűtőben hosszú ideig eltartható.

Házunk tájaValló László2005. 04. 01. péntek2005. 04. 01.
Ha összeborulnak a levelek

Termesztési igénye a fejes salátához hasonló, de vízigényesebb, így csak öntözéssel termeszthető biztonságosan. Fényigénye közepes, árnyékban azonban nem fejesedik be, vagy csak laza, gyenge fejet képez. A talajra nem különösebben igényes, a rossz vízgazdálkodású, de nem vízállásos földeken is termeszthető. Jól elviseli a magas talajvízszintet is. A túltrágyázásra kevésbé érzékeny, a talaj nagy sótartalmára viszont annál inkább. Ma már kaphatók kifejezetten nyári fajtái is, amelyek jól bírják a nagy meleget, és nem fejlesztenek magszárat.
A jégsaláta magját már most vethetjük szabad földbe, vetését havonta megismételhetjük egészen a nyár közepéig. Tenyészterület-igénye 40 x 40 cm. Növekedése idején kapával irtsuk körülötte a gyomot, de ha a levelek összeborulnak, már csak a kézi gyomlálás jöhet szóba. Tenyészidőszaka idején egyszer vagy kétszer fejtrágyázhatjuk komplex műtrágyával, ezt azonban növekedésének első időszakában juttassuk ki.
A jégsaláta önállóan is kitűnő, de más salátafélékkel keverve is finom. Kiváló alkotóeleme a tésztás és a sajtos tálaknak, a virslis vagy a csirkehúsos salátáknak.
Másik ritka zöldség a mangold. Őse a tengeri répa, amely az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger partvidékén ma is vadon terem. Nem csoda hát, ha vízigényes, már csak a nagy lombfelülete miatt is. Kifejezetten kedveli a párás környezetet. Száraz nyarakon öntözés nélkül csak apró és értéktelen leveleket hoz. Kifejezetten fényigényes. Két változata ismert: az egyik a levélmangold, amelynek leveléből ízletes főzelék készíthető, a másik az úgynevezett bordás mangold, amelynek vastag levélnyelét és középerét fogyasztjuk. A talaj tekintetében a középkötött, mélyrétegű termőföld az ideális számára, de szinte valamennyi típuson termeszthető, ha trágyázásáról és öntözéséről gondoskodunk. A fejlett növények a téli fagyokat is jól elviselik, de mínusz 10 Celsius-foknál hidegebb időben a bordás mangold tövei már károsodnak.
{p}
Magját áprilisban vessük, ne korábban, mert ha a zsenge növény megfázik, fejlődése lelassul. Tenyészterület-igénye 30x30 cm. Kétszer-háromszor kell kapálni. Az első szedésig különösen érzékeny a szárazságra, ezért, ha szükséges, ebben az időszakban többször is öntözzük. A teljesen kifejlett leveleket szedjük. Egyes levélmangoldfajták egész télen át szedhetők. A bordás mangoldot célszerű a tél előtt fölszedni, és homokba ágyazva, nem nagyon sötét pincében tárolni, onnan fölhasználni.
A bordás mangoldból például finom levest készíthetünk, amit karikára vágott virslivel gazdagíthatunk. A levélmangoldból pedig füstölt szalonna, tojás és sajt együttesével különleges mangoldfasírtot kanyaríthatunk.
A kerekrépa vagy tarlórépa méretében a legnagyobb retekfajtákkal vetekszik, ma még újdonság a piacokon. Édeskés retekíze miatt termesztik étkezési célra, de a káposztához hasonlóan savanyítják is. Helyet kapott a hajtatott zöldségek sorában is. A talajra nem nagyon igényes, a sekély termőrétegű, hamar kiszáradó homoktalajok kivételével minden átlagosan jó termőföldön termeszthető. A vizet viszont igényli, így a kevésbé csapadékos vidékeken csak rendszeres öntözés mellett termeszthető biztonságosan.
Magját májustól augusztusig bármikor vethetjük szórva, 40 cm-es sortávolságra és 2-3 cm mélyre. A kikelt növényeket ritkítanunk kell, a megfelelő tőtávolság 15-20 cm. Legfontosabb ápolási munkája a kapálás, illetve csapadékhiányos időszakban az öntözés. Őszi betakarításával nem kell sietnünk, mert a mínusz 7-8 fokos hideget még károsodás nélkül átvészeli, az őszi hónapokban még növekszik is.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek