Pergolák hűvösében

A két- vagy háromoldalú támszerkezetre felfuttatott szőlő, esetleg más futó dísznövény alatt kellemes perceket, órákat tölthetünk el. A pergola hasonló a lugashoz, mindkettő a növényzet felfuttatására szolgáló támszerkezet. A lugas esetében csak a növény árnyékol, a pergolának pedig a keresztlamellái is. Ha valaki kerti bútorokat is elhelyez a pergola alatt, az olyan, mintha egy nyitott szobát rendezne be a kertben. Akár a házhoz simul, akár szabadon áll, sajátos, független teret alkot, a kert összképében látványos elem.
A pergolát és a lugast többféle anyagból készíthetjük el, így természetesen fából is. A függőleges tartóoszlopok 10 vagy 15 centiméter átmérőjű gyalult fenyőgerendából is készülhetnek. Az ezeket összekötő vízszintes tartókra (szelemenekre) 15 x 4 centiméteres lamellák kerülnek. Minél sűrűbben (30-50 centire) rögzítjük őket, annál egyöntetűbb árnyékolást kapunk.
A faanyag időjárással szembeni ellenállóságát többféle módon érhetjük el. A különböző favédő alapozók, fedőlazúrok kiemelik a fa természetes rajzolatait, és egyben ellenállóvá teszik a szerkezetet. Az alapozás után a hagyományos kültéri festékek (főként a natúr és fehér szín a kedvező) igen biztonságos védelmet nyújtanak. A függőleges tartóoszlopok alját célszerű fémsarukkal védeni. A kereskedelemben speciális impregnálóanyaggal kezelt fenyő fűrészáru is kapható. A gyártók 25-35 éves élettartamot szavatolnak még a föld alatti elemekre is. Mivel a felfuttatott növényzet eltávolítása, megsértése, visszavágása nélkül nincs lehetőség évenkénti utólagos kezelésre, ezért olyan megoldást kell választani, amely hosszú távra szól.