Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Szegletes lednek. Ez a különleges hangzású növény akkor kezdett el érdekelni, amikor meghívót kaptam egy homokhátsági mintaterület bemutatójára. A szegletes lednek, vagyis szeges borsó a pillangósvirágúak családjába tartozik, jól bírja a szárazságot, a szikes talajt, ezért az elsivatagosodó Duna-Tisza közén remekül megél. Magját takarmányozásra és étkezésre is használják, állítólag ízletes főzelék készíthető belőle. De nem árt vele vigyázni, mert túlzott fogyasztása az embernél idegrendszeri zavarokat okoz, az állatoknál pedig csökkenti a tejhozamot.
Ilyen "mély" búvárkodás után nem csoda, hogy a helyszínen is a szegletes lednek érdekelt a legjobban. Mutatja is a gazda, aztán legyint: az idén ez sem jött be. Tényleg elég ritkásan kelt ki. Jó lesz zöldtrágyának, az legalább javítja a talajt.
Ballószögön járok, Geredy Péter agrár-környezetgazdálkodási bemutató gazdaságában. A család 1994 óta próbál mezőgazdaságból megélni, ami azon a vidéken nem könnyű, öt-hat aranykoronás földeken szinte csak a szárazságtűrő növények élnek meg. Ezért is kapcsolódtak be a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara homokháti célprogramjába, melynek révén egyebek közt cirokkal, facéliával, kölessel, olajretekkel, szudáni fűvel és szegletes lednekkel foglalkoznak. Nagy fantáziát látnak az energiafűben, második éve termesztik.
- Korábbi tevékenységünk húsz-harminc százalékát meg kellett változtatnunk, de még így is nehéz megmaradni - mondja vendéglátónk. - Az uniós csatlakozás előtt kezdtünk hozzá a biogazdálkodáshoz, az előkészületeket tehát időben megtettük, így az első pályázatokon már részt tudtunk venni. Igen szigorúak a feltételek, melyeknek megfelelni drága mulatság. A növénytermesztésben a vetésváltásra, a tápanyag-utánpótlásra, a gyomirtásra kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni, és persze azzal is tisztában kell lenni, milyen támogatásokat vehetünk igénybe. Elárulok egy titkot: internetről megszerzett információk alapján íróasztalnál találjuk ki, mit érdemes vetni.
Ma már messziről csodájára járnak a háromszáz hektáros ökogazdaságnak, a homokháti bemutatókon túl a mosonmagyaróvári egyetemisták is rendszeren szemléznek a birtokon. Geredy Péter ilyenkor büszkén mutatja a munkálatokban segítő gépeket, a mintaterületeket és a mangalica-törzstenyészetet. Korábban birkát is tartott, de mivel nem volt kifizetődő, felszámolta a nyájat. A fecskehasú mangalica viszont jól jövedelmez. A gazdálkodó hasonló megfontolásból erősíti az alternatív energia alapanyagául szolgáló energiafű-ágazatot is. Ennek felkarolásával éppen július elején foglalkozik a szaktárca, a támogatásra hosszúlejáratú hitelkonstrukciót javasolnak.
- Aki szárazságtűrő növények termesztésében látja a kiutat, annak azt tanácsolom, tevékenységét több síkon folytassa - vélekedik a gazda. - Legyen az például az ökogazdálkodás, melynek keretében sokrétű munka végezhető. Fontos, hogy mindig szem előtt tartjuk a környezeti terhelést, nem használunk műtrágyát, miközben igyekszünk a termőképességet fenntartani, az eróziót csökkenteni, elkerülni a talaj szerkezetének romlását és gyomfertőzöttségét, valamint megőrizni a tájképet és a vidék hangulatát.
Ez persze szemlélet kérdése is. Az önmagában nem elég, hogy a kiszáradó Alföldön rájönnek az emberek, muszáj szakítani a hagyományokkal, tovább nem érdemes kukoricát vagy búzát termeszteni, mert több a művelési költség, mint amennyit hoz a konyhára. De nem árt óvatosnak lenni a nálunk eddig ismeretlen vagy elfelejtett, különös hangzású növényekkel sem, mindenféle előzetes tájékozódás, tapasztalatgyűjtés nélkül azok természésébe sem szabad belevágni. Ugye, itt van például a szegletes lednek, ami a ballószögi határban nem érzi jól magát, pedig hát gazdája igencsak ismeri titkait.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu