Levéltetvek viszik a vírust

A védekezésben nem részesült fákon gyakran egyetlen egészséges gyümölcsöt sem találunk. A szilvamoly károsítása következtében a termések féloldalasan fejlődnek, foltosan színeződnek. A rágás helyén mézgafolyás indul meg. A fertőzött gyümölcs belül össze van rágva, a mag körül ürülék található. A megsebzett szilvákat a monília is könnyen megtámadja, különösen csapadékos időjárás esetén. A szilvamoly rajzásának megfigyelésére szexferomoncsapdákat használhatunk, melyek segítségével meghatározhatjuk a permetezés idejét. A kártevő elleni védekezésre a környezetkímélő készítményeket használhatjuk. Tömeges tojásrakás idején a kitinszintézist gátló szerekkel (Dimilin, Match, Nomolt stb.) eredményesen lehet védekezni. A lehullott szilvákat szedjük össze és semmisítsük meg. A levéltetvek szintén nagy kárt okozhatnak, szívogatásaik nyomán a hajtásnövekedés lelassul, a levelek görbülnek, csavarodnak. A fertőzött termés minősége romlik, mennyisége kevesebb lesz. A levélen és a termésen megjelenik a korompenész, ezért az ilyen szilvát nem lehet eladni. A levéltetvek veszélyes vírusterjesztők is. A szilva legveszélyesebb vírusbetegsége a szilvahimlő vagy sarka betegség. Ezt a vírust a levéltetvek terjesztik.
Különösen a besztercei fajták érzékenyek a szilvahimlő vírusra. A vírus tünetei a tenyészidőszak második felében jól láthatók a levélen és a termésen egyaránt. A levélen sárgászöld színű, két-három milliméter átmérőjű foltok és öt-tíz milliméteres gyűrűk láthatók. A termésen enyhén vagy mélyen besüppedő gyűrű vagy szabálytalan alakú rajzolatok is keletkeznek. A fertőzött gyümölcs torz növekedésű lesz, a terméshúsban barna elszíneződés és mézgásodás tapasztalható, a csonthéjon barna foltok jelennek meg. A vírusbetegség fertőzött szaporítóanyaggal, virágporral és levéltetűvel terjed. Vírusmentes oltványokat ültessünk, és rendszeresen védekezzünk a levéltetvek ellen, így sokáig egészséges marad a szilvafánk.
Az idei hűvös, csapadékos tavasz és a változékony, többször is csapadékos hullámot hozó nyár eleji időjárás kedvezett a szilvalevél vörös foltossága fellépésének. A kórokozóra jellemző, hogy áttelelő képletei a virágzás elejétől szóródnak és fertőznek, s ez a folyamat eltart július elejéig. Jellemző tüneteit sok helyen megtalálhatjuk, jelenleg gyenge mértékű a károkozás. A betegség terjedése a lombfelület csökkenéséhez vezet, ami a termés mennyiségét csökkenti, minőségét rontja, és a korai lombhullás a jövő évi termést is veszélyezteti.
A szilvatáskásodás vagy bábaszilva betegség - ez utóbbi a kialakuló jellegzetes termésformára utal - szintén megjelenhet az idén is. A fertőzés akkor következhet be, ha a szilva virágzásakor csapadékos, hűvös az időjárás (mint vidékünkön tavaly és - kisebb mértékben - az idén). Jelentős károsítást tavaly tapasztaltunk, most csak elvétve látunk bábaszilvát.