Pocok ellen bodzát

Mivel a fára mászás szerencsére nem kenyerük, fölágaskodnak, és körberágják a fák kérgét, ameddig csak fölérnek. A vízi pocok - nevével ellentétben a szárazabb területeket is kedveli - nem kíméli a veteményeskerteket, és előszeretettel dézsmálja például a sárgarépát, a petrezselymet, a zellert, a káposztát. A gyökérrészek mellett a növények szárát és levelét is megrágja.
Látványos kártételei mellett ráadásul hihetetlenül szapora rágcsáló a pocok. Az egy hónapos korában már ivarérett nőstény vemhessége 19-21 napig tart, és általában négy-hat utódot hoz világra. Nyomban megtörténhet az újabb párzás, ezért nem ritka az olyan nőstény, amely akár hatszor is ellik évente. Mivel a pockok jelenléte természetes ellenségeik előtt sem maradhat titokban, egyebek mellett az ölyvek, a baglyok, a vércsék, a gólyák, a rókák, a menyétek nagy hasznára vannak a gazdának pocokinvázió idején, amely a megfigyelések szerint három-négy évente következik be.
A pocok sok bosszúságot okozott régebben is, elriasztására különféle praktikákat kísérleteztek ki a kertészek. Kitapasztalták például azt, hogy a fák köré ültetett fokhagyma távol tartja a gyökerektől a kis rágcsálókat. Másik jól bevált módszerükhöz a bodzát használták fel. Ennek a növénynek az illatát ugyancsak ki nem állhatja a pocok, a járatokba dugdosott bodzaágak és a nyílásba tömködött, szétmorzsolt bodzalevél szaga elriasztja a falánk kártevőt. A művelet elvégzése előtt - a hatás fokozására - bodzalevélből készült levet is ajánlatos önteni a járatba. Ha biztosra akarunk menni, a beavatkozást érdemes megismételni, és bevethetünk mellette egyéb módszert is. Az ágyások körül ássunk a talajba üres borosüvegeket egymástól körülbelül három méter távolságra. Az enyhén ferde állású üvegek nyaka négy-öt centiméterre emelkedjen ki a földből: a lengedező szellő sipító, a pockot messzire űző hangokat csal elő az üvegekből.