Ritka, mint a sárga málna

Segélykiáltással felérő megnyitó beszédet mondott Dénes Ferenc, az intézmény igazgatója, hiszen a hazai málnanemesítés fellegvára a korábbi támogatásoktól teljesen eleshet 2006-ban, pedig több olyan fajtát is nemesítettek a közelmúltban, amelyekért versengenek a németek és a spanyolok is. A Fertődi Vénusz nevű fajta valóban málnaistennőként mutatkozott be a nemzetközi porondon, hiszen tíz nappal előbb érik a többinél, és gyönyörű, hatalmas, jóízű terméseivel elkápráztatta a nemzetközi publikumot. Jóllehet a magyar Nemzeti Fajtajegyzékben még nem szerepel, de ma már szaporítóanyaga a rendelkezésre áll, telepíthető ez az újdonság.
Dénes Ferenc külön szólt az idényen kívüli málnatermesztés lehetőségeiről, hiszen a sarjon termő málnák új távlatokat nyitottak ebből a szempontból. A sarjon termő vagy más szóval őszi málna, amelyet folyton termőnek is neveznek, érésidő szempontjából a hagyományos málnák után érik, de kitölti a szezont egészen a fagyokig. Az Autumn Bliss, az Autumn Cascade, Golden Bliss nevű angol fajtákon kívül most már magyar újdonsággal is találkozunk: Zsófia a neve az új magyar fajtajelöltnek, amely aranysárga gyümölcsöket hoz.
{p}
Cseh László, a Bogyósgyümölcs-termesztők Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy az Európai Unióban évente 118 ezer tonna fagyasztott málnát értékesítenek. Ez óriási piac, és mi alig részesedünk belőle. Szerbia például 53 ezer tonnával jelentkezik, a lengyelek 18 ezerrel, a chileiek pedig 13 ezer tonnával. Ugyanakkor a magyar termesztés a korábbi húszezerről négy-ötezer tonnára zuhant.
Az árak nagy eltérést mutatnak, hiszen egy-egy kiló málnáért kétszáztól ezer forintig is ajánlhatnak a kereskedők. Csakhogy az áru minősítését nem a vevők, hanem a nagy áruházláncok kereskedői végzik. A külső értékek győznek: a nagyság, a keménység, a megjelenés, nem pedig az íz, a zamat.
Mit tehetünk mi, magyarok ebben a versenyben? - tette fel a kérdést Cseh László, és a választ is megadta. Fel kell venni a versenyt, ha fenn akarjuk tartani ezt az ágazatot! De tudni kell, hogy a lengyel és a szerb gazdák naponta harminc kilogramm málnát is képesek szüretelni, és mindössze fél eurót fizetnek egy kiló leszedéséért. Arról nem beszélve, hogy a holland kikötőkben már megjelent az olcsó kínai málna, 1,2 euróért adják kilóját.
Kollányi László, a hazai málnanemesítés nagy öregje elmondta, hogy az általa nemesített Fertődi zamatosnak, Fertődi kárminnak és Fertődi Vénusznak a nemzetközi versenyben is helyt kell állnia. Eközben sok-sok külföldi fajta érkezik be hazánkba. A fajta pedig alapvetően meghatározza a termesztés gazdaságosságát, nem túlzás, ha úgy fogalmazunk: ezen áll vagy bukik a siker.
A Nógrád megyei Berkenye faluszövetkezetének elnöke, Schmidt Józsefné elmondta, hogy két és fél ezer tonna málnát termesztenek évente, az országos termesztés fele az övék. Négy hűtőház dolgozza fel a termést. Tavaly megpróbáltak betörni a friss piacra, de ezen mintegy ötmillió forintot "buktak", hiszen a kiszállított málnát a németek leminősítették, mondván, csupán tíz százaléka volt piacképes. Az elnök szerint a fagyasztott málna piaca sem kecsegtet reménnyel, hiszen az átvételi árak alig emelkedtek az elmúlt években, ugyanakkor a költségek nőttek. Emiatt sokan felhagytak a málna termesztésével Nógrád megyében is.