Ribiszkeszüret kombájnnal

Gyöngyöstől nem messze, Hort határában harminc hektár piros ribiszke díszlik. Ha kézzel kellene leszedni az ízletes gyümölcsöt, akkor munkások hada kellene hozzá. Az idei átvételi árak 50-70 forint körül mozogtak kilónként, amiből nem lehetne kifizetni a munkabért. Ezért Benedek László kertészmérnök vállalkozó a gépesítés mellett döntött.

Házunk tájaBozsik József2005. 08. 12. péntek2005. 08. 12.
Ribiszkeszüret kombájnnal

Mindössze hat ember kell ahhoz, hogy a két lengyel gyártmányú ribiszkekombájnt működtesse, illetve egy traktoros is, természetesen rakodóvillás erőgéppel, amely a negyven darab, színültig telt tízes rekeszt felrakja a szállító járműre, hogy azonnal indulhasson a nagyrédei hűtőházba. Benedek László számolt, mielőtt belevágott a 30 hektáros ültetvény telepítésébe. Tudta, hogy csak a gépi betakarítás teszi nyereségessé a vállalkozást. Bejárta Európa vezető ribiszketermesztő országait - Németországot, Lengyelországot, Finnországot -, hogy lássa a jövedelmező megoldásokat. Azt tapasztalta, hogy kétféle géptípus létezik: az egyik az önjáró kombájn, a másik a vontatott betakarítógép. Lengyelországban és Finnországban gyártanak ilyen speciális masinákat. A lengyel gépek általában fele annyiba kerülnek, mint a finnek. Végül a Johanna-2-es lengyel vontatott betakarítógép mellett döntött, amelynek darabja négymillió forintba kerül, de amelyhez igénybe tudta venni az uniós géptámogatást, még a SAPARD-rendszerben.
Hort határában Bováti Sándor és Bak Szilveszter traktorosok irányítják a gépeket. Bováti Sándor korábban búzakombájnt vezetett, s szerinte a géppel szigorúan csak a fél sort szabad befogni, mert ha az egész sorra ráengednék, akkor kiszaggatná a töveket. Ugyanis megtörtént az, hogy ahol gyengébben fejlett bokrok voltak, ott a gép tizedelni kezdte a töveket, így a szedőrészt azonnal vissza kellett húzni. Bak Szilveszter mosolyogva fűzi hozzá, hogy ez a kombájn nem olyan, mint a postás, azaz nem hoz levelet, hiszen az állítható erősségű ventilátor mind az utolsóig kifújja azokat. A gép kíméletesen szedi a gyümölcsöt. A rezonanciaszintet állítani lehet, ennek hatására hullnak le a fürtök. A traktor kardántengelye adja át az erőt, és működteti a kombájn valamennyi egységét. Egy terelőlemez választja kétfelé a bokrot, és betereli a termővesszőket a rázóra. A lerázott fürtöket egy felvonószalag viszi tovább, miközben a ventilátor kifújja közülük a leveleket. A fürtök a csúszdán és egy irányítható csövön keresztül kerülnek a rekeszekbe. Negyven színültig telt rekesz fér a raklapra, amelyeket a villás targoncával emelnek le, és azonnal a hűtőházba szállítják a gyümölcsöt.
Benedek László elmondta, hogy mindössze 350 ilyen gép dolgozik szerte Európában, hazánkban 8-10 van belőlük. Azért döntött a vontatott gép mellett, mert így nem kellett megvennie magát az erőgépet, tehát a kombájnt, hiszen azt csupán néhány hétig tudta volna használni. A vontatásra használt traktorral pedig más munkát is el tud végezni. A nyugat-európai példák meggyőzték arról, hogy kézi munkával nem lehet eredményesen termeszteni azokat a gyümölcsöket, amelyeknek gépi betakarítása már megoldott. Szerinte kizárólag a gépesített szedéssel lehetünk versenyképesek az Európai Unió piacán, amennyiben a konzerv- és hűtőipar számára termesztünk ribiszkét.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek