Almaecet állatoknak is

A magyar élelmiszer-ipari előírások szerint csak az így előállított terméket szabad ecetnek nevezni, tudtuk meg Binder Edit ecetszakértőtől. A szintetikus úton, valamilyen petrokémiai anyagból nyert folyadékot étkezési ecetsavnak vagy ecetsav-eszenciának hívják.
Figyelni kell tehát az üvegek feliratát, amikor savanyúságok eltevése előtt vagy salátakészítéshez ecetet vásárolunk. A különféle saláták az egészséges táplálkozás fontos kellékei. Egy felmérés szerint hazánkban átlagosan csak hetente kétszer fogyasztunk belőlük! A fogyókúrázók vagy akik szeretnék megőrizni karcsúságukat, a mediterrán népek fejlett salátakultúráját követik, és nagyon változatos salátakölteményeket varázsolnak asztalukra. Az alapanyagok nálunk is beszerezhetők, és nem is drágák. A salátaönteteket is változatossá tehetjük, nem kell ragaszkodnunk a hagyományos ecetes-cukros-sóshoz. A mediterrán országokban például nem használnak cukrot, helyette hallal, csirkehússal, gombával, olívabogyóval gazdagítják a salátát, amely így alacsony kalóriatartalmú, élettanilag fontos tápanyagokat tartalmaz, és önálló ételként is megállja a helyét. Salátaöntetből már nálunk is gazdag a választék, vannak olyanok, amelyeket permetezni kell a salátára. Amikor a bazsalikomos balzsamecetet vagy a málnaecetet a szórófejes üvegből egyenletesen rápermetezzük a salátára, már az illata is gasztronómiai élvezetet nyújt.
Az almaecet gyógyhatásáról regéket mesélnek: segít a betegségek megelőzésében, szépítő hatása van, sőt fogyókúrára is kiváló. Sokak szerint a reggelente elfogyasztott mézes almaecetkoktél az örök fiatalság titka. Az almaecet újabban nagyon keresett cikk lett, mert kiderült, hogy nemcsak az emberek, hanem az állatok is kedvelik. Mivel az almaecetben megtalálható minden fontos ásványi anyag és nélkülözhetetlen aminosav, az állatok szebben fejlődnek tőle, szervezetük jobban ellenáll a betegségeknek.
Több állatorvos tanulmányozta az almaecet jótékony hatását, közülük Pénzes János már több mint egy évtizede ajánlja az állattartóknak, hogy az ivóvízbe tegyenek belőle. A Bárdos László egyetemi tanár és kutatócsoportja által végzett vizsgálatok szerint, ha a sertés, a nyúl, a baromfi és a kérődzők ivóvízéhez rendszeresen egyszázaléknyi almaecetet adagolnak, akkor a minimálisra csökken a gyógyszer- és vitaminköltség, és jelentősen nő az állatok étvágya, súlygyarapodása. Ennek a természetes anyagú gyógyhatású italnak óriási jövője lesz, hiszen az állattenyésztésben is mindinkább háttérbe kell szorítani a szintetikus készítmények használatát.