Füstbe ment tápanyag

Aki mégis az égetés mellett dönt, annak a tűzgyújtás előtt ajánlatos tájékozódnia a polgármesteri hivatalban. Az önkormányzat meghatározhatja ugyanis a hulladékégetés rendjét. Ha külön jogszabályban nem engedélyezte, akkor szabálysértésnek minősül az avar és más kerti hulladék nyílt téri elégetése. Ha született helyi jogszabály az égetésről, akkor kötelező betartani annak korlátozásait. Miskolcon előírták, hogy az égetésre szánt kerti hulladék nem tartalmazhat semmilyen más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot. Égetni 10-15 óra kötött szabad - szeles időben ilyenkor is tilos! -, a megfelelően kialakított tűzrakóhelyeken és telkeken. Aki az avar- és a kerti hulladékok nyílt téri égetésről szóló rendeletben foglaltakat megszegi, szabálysértést követ el, és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható Miskolcon. Ahol még nem szabályozták a hulladékégetés rendjét, ott minden esetben engedélyt kell kérni az önkormányzattól.
Amennyiben minden előírást betartunk, akkor is megtörténhet, hogy morgolódik a szomszédunk - lássuk be, hogy sokszor joggal -, ha a kertünkből gomolygó füstfelhőben kell kanalaznia a vasárnapi levesét vagy ha pernye száll a frissen mosott, kiteregetett ruháira. Nem beszélve arról, hogy a lomb és nyesedék elégetésével nem csupán a levegőt, a környezetünket szennyezzük, hanem rengeteg hasznos rovar pusztulását is okozzuk. (Gondoljunk csak a katicabogárra, amely szívesen húzódik az avar alá mostanság!) Ha mindent számba veszünk, és ingyen tápanyagforráshoz is szeretnénk juttatni a kertünket, akkor a legésszerűbb, ha komposztálással szabadulunk meg az őszi avartól és a kerti nyesedéktől.
Komposzttárolót könnyen készíthetünk magunk is használt műanyag vagy vashordóból, vesszőből, téglából, dróthálóból, fából. Jó vízelvezetésű, árnyékos helyre telepítsük, a puszta földre, mivel a komposztálásban a talaj élőlényei lesznek a segítőink. A komposztládába rakhatunk kerti gyomokat, lombot, tűlevelet, szalmát, száraz füvet, összeaprított faágakat, lehullott gyümölcsöt is a konyhai zöldhulladék mellé. Meghálálják a növények, ha szétterítjük a kertben az összeérett biohulladékot. Ennek jelentős része olyan szerves anyag, amely komposztálás után visszakerül a természet körforgásába, hiszen a növények könnyen fel tudják venni a humuszból a tápanyagokat. Ezért a komposztálással nem csupán a kerti hulladékok sorsát, hanem a talaj tápanyag-utánpótlását, trágyázását is megoldjuk. Miközben elkerüljük a levegőszennyezést okozó égetést is.