Üzenjük

Forgács Lajos, Újszilvás
Szívesen tesszük közzé olvasónk nagyon érdekes megfigyelését. Az elmúlt év őszén fagymentes helyre vitt takarmánytök-termése még idén augusztusban is egészséges volt, bár akkor már kezdett "túlérni". Azt javasolja, hogy a termést eddig tartósító gént a nemesítők ültessék át a dinnyébe, görögdinnyébe: így akár húsvétig is eltarthatnánk és fogyaszthatnánk a friss terméseket különösebb többletráfordítás nélkül is.
Nemesítő szakemberek örömmel fogadták a megfigyelést, és elmondták, régente pontosan erre alapozták a tárolási fajták nemesítését. Bár korábban a hazai nemesítők is számos saját fajtát állítottak elő ily módon, az eljárás minden egyes lépését már szabadalmi oltalommal levédték a nyugati országok tudósai, így csak komoly összegek kifizetése után használhatnák ezt az eljárást. A tárolási idő meghosszabbítására ezért nem a kedvező tulajdonságú gének átültetését alkalmazzák, hanem korlátozzák az érés gyorsítását előidéző gének működését.
Olvasóink figyelmét egyúttal szeretnénk arra felhívni, hogy a tudomány az újításokhoz mindig a természetben lezajló folyamatokból veszi az ötleteket. Jelen kérdésben is: számos ősi, spontán kereszteződés útján létrejött tájfajtánál tapasztalható ilyen lassított érés. E hagyományos, téli (tárolási) fajtáknak a termései egyszerűen hideg pincében, cserépedényben kútba merítve vagy lakásban, a szekrény tetején is eltarthatók voltak legalább karácsonyig, sokszor akár húsvétig is. Az almafajták közül ilyen a napjainkban újra népszerű mosolygós batul és a téli banánalma. Mindkettő betegségeknek ellenálló fajta, termésük hosszan tárolható, illatos, édes-savanykás ízű. A dinnyék közül egy ősi tárolási tájfajta nemesített változata a hógolyó, amelyet még zölden, a fagyok előtt szednek le, majd hűvös helyen tárolva érlelik. Általában karácsonytól január végéig fogyasztható, néha tovább is eltartható ez az ízletes "gyógydinnye", mely könnyen emészthető, máj- és epebetegek is ehetik. Érdekessége, hogy "ősének" magjait Visegrádon, Mátyás király palotakertjében egy kút feltárásakor megtalálták a régészek, tehát már az ő asztalán is szerepelt ez az értékes téli dinnye.
A példákkal olvasóinkat szeretnénk arra ösztönözni, hogy legyenek nyitottak az ilyen érdekes jelenségekre, és lehetőség szerint a tapasztalataikat velünk is osszák meg!

Várady Antalné, Egerszeg
A vallási ünnepeken - így karácsonykor is - számos olyan, kultikus növényt használunk, amelyekhez hiedelmek fűződtek, de mára már többnyire feledésbe mentek. Ha nem is tudatos, de élő hagyomány, hogy illatos növények (fenyő, alma, birsalma), balzsamos fűszerek (tömjén, mirha, fahéj, szegfűszeg, rozmaring), valamint a méz és a mézillatú gyertya a karácsony jelképei. Ez visszavezet az ősi természeti népekhez, amelyek az isteneknek illatáldozatot mutattak be, mert úgy tartották, hogy a hozzájuk felszálló balzsamos illatok lecsalogatják őket. A kultikus növények mindegyike erős gyógyító-fertőtlenítő hatású, a legendák tanúsága szerint mennyei erő tölti el őket. A karácsonyi fenyő, a fény fája (luc-, boróka, erdei, fekete- és jegenyefenyők) magas gyantatartalmúak, erős fénnyel égnek, a gyanta illóanyagai nyugtató és fertőtlenítő hatásúak. A paradicsomkertet jelképező illatos alma és birs minden része (héja, húsa, magja) gyógyhatású, számos karácsonyi hiedelem fűződik hozzájuk. A napkeleti bölcsek ajándéka, a tömjén és a mirha aranyértékű volt a gyógyító hatása miatt. Ugyanígy a tiszta, illatos mézek, valamint a valódi méhviaszból készült gyertyák, amelyek Mária- és Krisztus-jelképek. Ezek a valódi értékek méltók az ünnephez, nagy kár a cseppet sem olcsóbb, de minden tekintetben szegényesebb, mesterségesen előállított anyagokkal helyettesíteni őket.