Üzenjük

Paál Bernadett, Mohács
A nálunk termő fügebokrok általában csak nővirágúak, a virágok beporzás nélkül fejlődnek magot nem tartalmazó terméssé. Egy-egy serlegvirágzatot - amely apró terméskezdeménynek látszik - a virágzati tengelyen sűrűn elhelyezkedő több száz parányi virág alkot. Elvirágzás után a virágzati tengely növekszik, húsosodik, a virágok összeolvadó, szivacsos, majd édes, kocsonyás állományt alkotnak. A füge gyümölcse tulajdonképpen meghúsosodott virágzat, amely az érés folyamán csak növekszik, de külsőre alig változik. A már termő bokrokon általában egyszerre láthatók a virágzatok, terméskezdemények és a termések. Nálunk többnyire évente két hullámban érnek a termések, melegebb nyarakon, hosszú ősszel akár háromszor is. Az őszi virágzásból származó apró termések kedvező esetben áttelelnek, ezekből július-augusztusban már beérhetnek a mézédes fügék. Ősszel a hajtásvégek csúcsrügyei már magukba rejtik a virágkezdeményeket, amelyekből tavasszal fejlődnek a virágok, és augusztus-szeptemberben az érett gyümölcsök. A nyár folyamán fejlődő virágokból - ha nem fagynak le - októberben érnek a termések. Mivel a füge a második éves hajtásokon terem, és keményebb teleken a hajtások visszafagynak, a tőről megújuló bokrok egy évig nem teremnek. Mindezt figyelembe véve nagyobb fagyok idején lehetőség szerint ponyvával vagy fóliával a nagyobb bokrokat is takarjuk le - levegősen, lehetőleg oldalról nyitott takarást készítsünk, hogy a bokrok napsütés hatására se fülledjenek be!

Kobza Sándor, Monor
A mosónövények közös jellemzője, hogy magas szaponintartalmúak. A szaponin jó habzóképességű anyag, amely vízzel összerázva a textilneműk szennyeződéseinek eltávolítására alkalmas. A két legismertebb mosónövény a buglyos fátyolvirág vagy dercefű, amely az Alföld homokbuckáin őshonos, valamint a szappanfű, amely hazánkban mindenütt előfordulhat vadon. Hatóanyag tekintetében mindkettőnek a szimpla virágú változata értékesebb. A szaponint legnagyobb mennyiségben az ősszel kiásott gyökerek tartalmazzák. Hámozás és feldarabolás után a gyökereket hideg vízben áztatják. A kioldódott kocsonyás anyag a mosószer, amely vízben oldva jól habzik, kényes textíliák kíméletes mosására is ajánlható.

Törős Kálmán, Tatabánya
A mézsört, más néven márcot egy rész mézből és nyolc rész vízből főzik kevés komlóval és fűszerekkel (zsálya, csillagánizs, koriander). Kihűlés után lehetőleg faedénybe teszik, és negyven napig érlelik. Kellemes, enyhén alkoholos ital lesz belőle. Malátasör 6 liter vízből, 20 dkg malátakávéból, 25 dkg cukorból és 5 dkg komlóból készül olyan lassú forralással, hogy legalább egy liter víz elfőjön belőle. Lehűtve 2 dkg élesztőt elkeverünk benne, majd állni hagyjuk hat-nyolc óráig. Ezután vásznon átszűrve üvegekbe töltjük, hogy egytizednyi légrés maradjon a folyadék felett. A malátasör érési ideje általában egy hét.

Perneczky Árpád, Bicske
Az újév táján cserepes növényként "négylevelű lóhere" néven árusított négylevelű madársóska Mexikóból származó, melegkedvelő növény. Nálunk a szabadban nem bírja ki a telet, a répaszerűen megvastagodott gyökerei és a rajta fejlődő apró sarjgumók -5 Celsius-fok alatt elfagynak. Az apró sárga virágú, szürke vagy bronzos, hármasan összetett levelű madársóska viszont évelő, jól bírja a hideget és néhol kellemetlen gyommá válhat.