Fóliasátort házilag

Aki már próbálkozott a fólia alatti hajtatással, jól tudja, milyen jó dolog a szabadföldi termésnél két-három héttel korábban salátát, retket, hagymát, majd paprikát, paradicsomot, uborkát szedni. Igaz, több munkával is jár a fólia alatti termesztés, de megéri a fáradtságot, ha tudjuk, hogy vegyszermaradványoktól mentes zöldség kerül az asztalunkra. Vagy, ha mégis permetezésre kényszerültünk, az egészségügyi várakozási idő elteltével, alaposan megmosva, nyugodtabban fogyaszthatjuk a saját primőröket, mint a piaciakat.
Fagymentes napokon, amikor a talaj már ásható, először a fóliaház vázát kell elkészíteni. Van, aki fából épít házra emlékeztető vázat, van, aki fémből készíti a bordákat, de a legtöbben hajlítható műanyag csöveket vásárolnak. Ezeket körülbelül másfél méterenként ássák le a földbe, olyan stabilan, hogy az évekig kitartson, és csak a fóliát kelljen cserélni, ha elhasználódott.
A fólia feszességét úgy érhetjük el, ha napos időben húzzuk fel a vázra, amikor a műanyag meglágyul, és kissé megnyúlik a meleg hatására. A vázra borított fólia széleit a bordák mellett ásott árokba vezetjük úgy, hogy a visszahajló végekre lapátolt föld súlya feszítse a bordákra a műanyag takarót. A fólia feszítését mindig a ház közepénél kezdjük, majd a sátor két vége felé haladva először csak kevés földdel rögzítsük, aztán többszöri megemeléssel tovább feszítsük a palástot. Amikor már feszes, sima a fólia, akkor a két ásónyomnyi árkot végleg betemethetjük.
A fóliával lezárt tér a napsugárzás hatására úgy felmelegszik, hogy akár 50-60 fokos magas páratartalmú hőség is keletkezhet alatta. Ezért, még mielőtt vetnénk, ültetnénk alája, gondoskodni kell a szellőztetésről a hideg éjszakákon egyszerűen, gyorsan lezárható nyílások által. A rövid, 10-15 méternél nem hosszabb sátrak mindkét végét tegyük nyithatóvá, hogy - főleg nyáron - ne szenvedjenek a növények, és persze mi sem, akik dolgozunk a sátor alatt. Akár ajtót szerelünk fel, akár csak egyszerűen felhajtjuk a fóliát a sátor végén, ügyeljünk arra, hogy a teljes keresztmetszet nyitható legyen, tehát a mennyezetig felszálló meleg, páradús levegő is távozhasson. Ezzel ugyanis sok gombás betegséget megelőzhetünk. Hosszabb sátrakon tízméterenként oldalszellőzőket is kell készíteni. A szellőzőnyílásokat naponta nyitni, csukni, nagy melegben, erős napsütésben állandóan szellőztetni kell. Van, aki dupla rétegű fóliát alkalmaz, ami alatt tél végén és kora tavasszal lassabban hűl le a nappal felmelegedett talaj.
A fóliasátrakat általában hideghajtatásra használják, azaz nem fűtik. Ennek ellenére van, aki gondoskodik vészfűtésről, tehát gondol a kemény fagyokra. Betesz tehát a fóliasátor alá egy olajkályhát vagy gázfőzőt, amelyek, főleg éjszaka, segítik a melegkedvelő növények, legfőképp a palánták fejlődését.