Lehet kicsivel kisebb?

Hollandiában komolyan készülnek a minizöldségek térhódítására. Számításuk könnyen bejöhet, mert ha a nagy áruházláncokban megjelennek, jó esély van rá, hogy nemcsak alkalmi érdeklődést keltenek, hanem állandó vásárlói kört is hoznak magukkal. A multinacionális kereskedelmi hálózatok aztán rövid idő alatt szétterítik őket Európában, sőt az egész világon.
A hollandok eddig a mini káposztafélék előállításában értek el ígéretes eredményeket. Léteznek már kis, labda méretű fajtáik fehér-, vörös- és kelkáposztából, karfiolból és brokkoliból. A nemesítési cél, hogy a minifajták arányosan kicsinyített másai legyenek a nagyoknak, tehát például a káposzta ne csak torzsából álljon. Persze a termesztéstechnológiát is hozzájuk kell szabni. Mivel a tenyészterület-igényük is lényegesen kisebb, mint a hagyományos fajtáké, a hektáronkénti tőszámuk is jelentősen nagyobb. A 25 x 25 centiméteres sor- és tőtávolságra ültetett mini kelkáposztából például 160 ezer fér el egy hektáron, a 30 x 30 centiméterre ültetett minikarfiolból pedig 110 ezer tő. Ez a sűrű állomány azonban jóval több vetőmagot is igényel, aminek a következménye, hogy sokkal kisebb értékesíthető termés jut egy vetőmagra, azaz drágább lesz a termék. Ezzel együtt valószínű, hogy a kis háztartások körében fizetőképes kereslet mutatkozik majd a minikáposztafélék iránt, ami megalapozhatja a nagyobb arányú, folyamatos és gazdaságos termesztésüket.