Bozsik gazda tollából

Lenyűgöző látvány a Badacsony-hegy. Ráadásul az ott működő Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben olyan csodálatos fajták születtek, amelyekre a világ bármely borbirodalma büszke lehetne. Ott jöttek össze a térség neves szőlőtermelői és borászai egy metszési bemutatóra. Jelen volt Bakonyi Károly nemesítő, a Cserszegi fűszeres atyja, aki bemutatta új szőlőfajtáját, a Pelsót, amelyet a Balaton római kori nevéről nevezett el. A nemesítők nagy öregje büszkén szólt az új, szárazságtűrő alanyról, a Georgikon 28-asról is. (Ezek Cserszegtomajon látták meg a napvilágot, nem pedig Badacsonyban.)
Pálfi Dénes, akinek Zalában nyolcszáz fajtából álló csodálatos szőlőgyűjteménye van, a régiók együttműködéséről szólt, hiszen Horvátország, Szlovénia és Ausztria szőlészetére, borászatára is figyel. Elmondta, hogy nem volt fagykár a térségben, ugyanakkor a rügyvizsgálat arról tanúskodik, hogy kevesebb fürtkezdemény van egy­egy rügyben, mint tavaly.
Kiss Ervin fajtakutató szellemiségében mindig érdemes "megmártózni", hiszen az idős mester érdekes történetekkel kápráztatja el az embert. Tőle tudjuk, hogy az 1800-as években a badacsonyi aszú Párizsban nagy aranyérmet nyert. A bor pedig olyan szent csoda, amelyet meg kell tisztelni azzal is, hogy nyakkendőt köt az ember, amikor kóstolja.
Koczor Kálmán Balatonfüredről érkezett, és 2006-ról, mint a bor és a gasztronómia évéről beszélt. Balatonfüred a szőlő és a bor nemzetközi városa, ahol jó néhány rendezvénnyel igyekeznek felhívni a figyelmet a kiváló borokra és étkekre. Ezt erősítette meg Müller István is, aki már régóta szervezi az egyik legnevesebb szőlészeti-borászati továbbképzést.
Májer János, a kutatóintézet igazgatója felelevenített egy badacsonyi legendát. Eszerint, ha a hegy tetején lévő rózsakőnél a szerelmesek erősen összeölelkeznek, akkor csak a halál választja el őket egymástól, biztosan egymáséi lesznek. Nem csoda, hogy az egyik új szőlőfajtájuk a Rózsakő nevet viseli, amely fehérborszőlő, és a Kéknyelű fajtának kiváló pollenadója. A Kéknyelű egyébként azon kevés szőlők egyike, amelyik önmeddő, tehát a saját virágpora nem képes megtermékenyíteni. A Kéknyelű és a Rózsakő együtt csodákra képes. Ráadásul a Rózsakő édesanyja is a Kéknyelű fajta, édesapja pedig a Budai, így nem csoda, hogy bora hasonlóan kiváló minőséget ad.
A Vulcanus is újdonság, amely a Szürkebarát és a Budai keresztezéséből jött létre. A Vulcanus minőségi fehérbort ad, melynek savtartalma az aszályos években is kiváló.
A Zeus nevű fehérborszőlő az Ezerjó és a Bouvier "szerelméből" született. A kései érésben szüretelt Zeus, különleges minőségű borának köszönhetően, a badacsonyi borvidék egyik sajátos színfoltjává vált.
A nagy fajtáknak újabb klónjai jöttek létre Badacsonyban, ilyen a Rajnai rizling B.7-es, a Szürkebarát B.10-es, az Olaszrizling B.20-as, B.14-es és B.5-ös.
Több szakember is feltette a kérdést: miért korlátozzuk önmagunkat olyan törvényi szabályozással, hogy hiába terem Badacsonyban is aszú, mégsem lehet ilyen néven forgalmazni a belőle készített bort?
Azt hiszem, hogy ez költői kérdés maradt a konferencián, amelyet manapság nagyon nehéz megválaszolnia bárkinek anélkül, hogy megsértené az aszú hazai fellegvárát.