Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Több mint kétszáz bivaly él a kápolnapusztai rezervátumban, ahol a látogatók is szemügyre vehetik e ritka háziállatot. A bivalytehenek országos létszáma nem éri el az ötszázat, de egyre többen tartják ezt a jámbor jószágot. Sajnos a második világháború után háttérbe szorult a tenyésztése, pedig a múlt század elején több mint százezres volt a hazai állománya.
A szarvasmarha rokonának két vadon élő változata ismert: az ázsiai bivaly, amely Kelet-Indiában gyakori, és a Dél-, illetve Kelet-Afrikában honos kafferbivaly. Az állatot valószínűleg Ázsiában háziasították, onnan került el hazánk területére, még a honfoglalás előtti időkben, hiszen már az avarok is tenyésztették a IV-V. században. A dél-európai országokban sok helyen haszonállatnak számít, Olaszországban például többezres tejtermelő telepek működnek. Bivalytejből készítik ugyanis az eredeti mozzarella sajtot.
Az állat hármas hasznosítása miatt lett sok helyen népszerű. Régen igavonóként dolgoztatták, mert jóval erősebb, mint a szarvasmarha. Szakemberek úgy fogalmaznak, hogy vonóereje 50 százalékkal nagyobb, mint a marháé. Manapság igavonásra már egyre kevesebb helyen tartják, inkább a tejtermelésre helyezik a hangsúlyt. A bivalytej átlagosan nyolcszázaléknyi zsírt tartalmaz, de elérheti a 16 százalékot is. (Ez jóval több a tehéntej 3-4 százalékos zsírtartalmánál.) Fehérjetartalma háromszázalékos, tejcukoraránya pedig négyszázaléknyi. Sokkal több vitamin van benne, mint a tehéntejben. Finom sajtok alapanyaga. Erdélyben, ahol a bivalyt a szegény ember marhájának is nevezik, tejéből ordát készítenek. A bivaly átlagosan 1000-2000 liter tejet ad évente, de szakszerű, magas színvonalú takarmányozás hatására akár 5000 litert is fejhetnek tőle. Húsa hasonló a szarvasmarháéhoz, ízletes ételek készíthetők belőle.
A bivaly sokáig, akár 20-25 évig is elélhet, termelésben tartható. Nem igényes a takarmányra, és a szürke marhához hasonlóan a betegségeknek is viszonylag jól ellenáll. Az állat vizes élőhelyek természetes hasznosítására és fenntartására nagyon alkalmas. Tenyésztésének célja ma még a génmegőrzés. Ennek érdekében a nemzeti parkok, a Hortobágyi Kht. és több magánszemély a kilencvenes évek végén megalakította a Magyar Bivalytenyésztők Egyesületét. Azóta regisztrálják, megjelölik az állatokat, és tenyésztési programokat dolgoznak ki. A bivalyok nagy része még a nemzeti parkokban található, de egyre több magánszemély dönt a tartásuk mellett, főleg idegenforgalmi látványosság céljából.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu