Szója, a mezők húsa

Hazánkban is termelik, de csak nagyon kis területen. Az ország igényét döntően behozatalból elégítjük ki. Nem biztos, hogy ennek így kell történnie a jövőben is, hiszen nincs semmi akadálya a vetésterület növelésének, mondta Bódis László, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet hajdani főigazgató-helyettese, aki társszerzője egy mostanában megjelent könyvnek. A szója termesztéséről szóló kötet azokat próbálja megszólítani, akik nem csak gabonát akarnak látni földjeiken. A 20-25 ezer hektáros országos vetésterülettel nem vagyunk sehol, csepp a tengerben a világ nyolcvanmillió hektárjához képest. Igaz, nem mindenhol szeret megélni ez a hüvelyes növény, az elmúlt százötven év tapasztalatai alapján csak a mélyebb fekvésű, jó erőben lévő, a nedvességgel jól gazdálkodó talajon, párás körülmények között terem bőven. Például Baranyában. Valóban, a bólyi gazdaság már évtizedek óta élen jár a szója termesztésében. A legtöbb termelési tapasztalat Balikó Sándor birtokában halmozódott fel, a Bóly Rt. egyik vezető szakembere már jó harminc éve kíséri figyelemmel a növény hazai pályafutását. Szívesen emlékszik vissza a dicső múltra, a nyolcvanas évekre, amikor a fehérjeprogram hatására 66 ezer hektárra nőtt a vetésterület.
Még ez is kevés ahhoz képest, hogy egy felmérés szerint hazánkban mintegy hatszázezer hektár lenne alkalmas a növény termesztésére. A szója nemcsak a talajra igényes, hanem a vízre is, főleg a virágzás ideje alatt, ezért ha száraz a nyár, öntözni kell. Balikó Sándor szerint kisgazdaságokban is eredményesen termeszthető, akár eladásra, akár a saját állatállomány takarmányozása céljából. Számolni kell azzal is, hogy a szója hektáronként 30-50 kilogramm nitrogénnel gyarapítja a talajt, ezért az utána következő növények 15-25 százalékkal többet teremnek. Az állattenyésztéssel is foglalkozó gazdáknak különösen megéri szóját termeszteni, mert a gyári keveréktakarmányok igen drágák. Igaz, a termés feldolgozásához saját speciális berendezések szükségesek vagy bérfeldolgozót kell keresni, de megéri, mert a takarmányozási költségek csökkenthetők általa. (Balikó Sándor, Bódis László és Kraloványszky U. Pál A szója termesztése című könyve a Mezőgazda Kiadónál jelent meg.)