Üzenjük

Bognár Béla, Szántód
A melegigényes babot a paraszti regula szerint mezítláb - azaz a már meleg (10 Celsius-fok feletti) talajba -, olyan sekélyen kell vetni, hogy "meghallja a harangszót". A bab vetésének általában április vége és május (másodvetésnél július eleje) a kedvező ideje, ami az ideihez hasonló, hűvös tavaszokon néhány héttel eltolódhatott. Ilyenkor előnevelhető a bab - lehetőleg magas poharakban vagy pálmacserepekben. A vízben előáztatott magvakat a csíra megjelenésekor egyenként a talaj felszínére vagy sekély takarással elvetjük, kelésig árnyékoljuk, majd a lomblevelek megjelenésekor a hajtást folyamatosan töltögetjük. A második-harmadik lomblevél megjelenésekor a palántát már kiültethetjük a szabadba, kissé mélyebbre, mint a cserépben volt. Ilyen módon a vízigényes bab mélyebbre ereszti a gyökerét, a szárazságot jobban tűri, korábban termőre fordul, és termőidőszaka kevesebb öntözés mellett is meghosszabbítható. A bab szárazságtűrését fokozhatjuk, ha szűrt árnyékba - kukorica közé, fa alá - ültetjük (amelyek támasztékul is szolgálnak a babnak), és a talajt mulcsréteggel takarjuk.

Paál Beáta, Borsod
A palástfű hazánkban védett, de az importból származó növények a kertekben elültethetők. Bár a növény - származási helytől függően - más-más igényű lehet, legjobb a töveket félárnyékba, üde talajba ültetni. Közepes vízigényű, szárazságban meghálálja az öntözést. Tőosztással szaporítható tavasszal vagy nyár végén. Érdemes elszaporítani, mert a palástfű az egyik legértékesebb gyógynövényünk. Mindenféle női betegség megelőzésére és gyógyítására hatékony, emellett az erek rugalmasságát fokozza, jó továbbá szívizom-gyengeségre és mindenféle ízületi betegségre. Mint az eredeti neve is - Boldogasszony palástja - utal rá, a palástfű szelíd gyógyszere a fizikai és lelki sérüléseknek, teája jó hatású a végtaggyengeségre, a kezdődő cukorbetegségre, lelki sérülésekre, különösen a szülés utáni depresszióra. A levelek kipréselt nedve gyógyír a gyulladt sebekre, forrázata borogatásra, belsőleg bélfertőzések gyógyítására alkalmas. A palástfű virágzáskor tartalmazza a legtöbb hatóanyagot, ilyenkor a leveles, virágos hajtásokat gyűjtik, máskor csak a leveleket.

Kondor Bálint, Pomáz
A köszméte hajtásán, levelén és termésén látható szürkés-barnás, filcszerű bevonat az amerikai lisztharmat károsításának a tünete. A betegség elsősorban a köszméte, a fekete ribiszke és újabban a piros ribiszke fajtáit támadja meg, védekezés hiányában a teljes termést tönkreteheti. A kórokozó gomba a fertőzött hajtásokon telel át, így a beteg hajtások eltávolításával és a tél végi lemosó permetezéssel csökkenthető a fertőzés veszélye. Érzékeny fajtáknál, amelyeken a fertőzés kezdeti tünetei (hajtásvégeken és levelek fonákján kezdetben fehér lisztes, majd barnuló bevonat) mutatkoznak, a fertőzött részek eltávolítása után virágzástól - legkésőbb május elejétől - szükség esetén 10-14 napos ismétlésekkel tanácsos a tövek permetezése Rubigan 12 EC-vel. A szer 21 napos élelmezés-egészségügyi várakozási ideje miatt szüret előtt három héttel már ne permetezzünk! Szüret után, ha szükséges, a permetezést meg lehet ismételni. Legbiztosabb azonban a megelőző védekezés, a jól átszellőző korona kialakítása és a tél végi lemosó permetezés. Ajánlható betegség-ellenálló (Zöld gyöngy, Szentendrei fehér), valamint betegségtűrő fajták (Pallagi óriás, Zöld győztes) telepítése.