Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Meteorológiai adatok is bizonyítják, hogy az idei nyár mostanáig az átlagosnál melegebb volt, kivéve június elejét. A lehullott csapadék mennyisége közepesnek mondható, azonban nagyon szeszélyesen oszlott meg. Erre jó példa, hogy július 9-13. között a főváros környékén mindennap volt zápor, az ország délebbi részein pedig egy csepp sem esett. Ezért nem csoda, hogy a harminc fok feletti kánikulában a növények lankadnak, hiszen a talaj felső 25-30 centiméteres rétege, ahol a gyökerek megkapaszkodnak, kiszáradt. Vannak olyan vidékek, ahol már aszályról lehet beszélni, ezért legfontosabb tennivaló napjainkban az öntözés.
A magas vízdíjak miatt sokan százszor is meggondolják, öntözzenek-e. Jó szolgálatot tesz egy fúrt kút, még akkor is, ha a beruházás költsége csak néhány év alatt térül meg. Egyre többen gyűjtik össze az aranyat érő esővizet, a biokertészek még a permetlevekhez is ezt használják. Az is nagy segítség, ha az eresz alatt áll egy hordó, és hallani olyat is, hogy hatalmas tározókban gyűjtik az égi adományt. Szakemberek szerint egy négyzetméternyi háztetőről átlagos csapadék esetén három-négyszáz liter esővíz gyűjthető össze. Egyetlen hátránya, hogy magas szervesanyag-tartalma miatt hamar megbüdösödik, zavarosodik, ezért köbméterenként egy-két gramm rézszulfátot kell beleszórni.
Egy sekély kapálás sokszor felér egy alapos öntözéssel, mert nemcsak a talaj párologtató pórusait zárjuk el, hanem a vízpazarló gyomokat is kivágjuk. Ha öntözünk, akkor legyünk bőkezűek, ne sajnáljuk a növényektől a vizet. Hogyha naponta vagy kétnaponta meglocsoljuk a kertet, és csak a talaj egy centiméteres rétege ázik át, az alig ér valamit, a növények legfeljebb felüdülnek. Inkább öntözzük hetente-másfél hetente, de akkor egy négyzetméternyi területre húsz-harminc liter vizet juttassunk ki, mert akkor a talaj húsz-harminc centiméteres rétege kellően átázik.
A csapadék vagy az öntözés alapfeltétele a mostanában időszerű kerti munkáknak. A díszkertben már fel lehet szedni és el lehet tűzdelni a kétnyári virágok kis palántáit, például az árvácskáét és a kokárdavirágét. Októberig szépen megerősödnek, és az első éjszakai fagyok után a végleges helyükre kerülhetnek. Mostantól tőosztással szaporíthatjuk az évelő virágokat, például az íriszeket, a fehér liliomot és a pünkösdi rózsát. Ez utóbbival vigyázni kell, hogy ugyanolyan mélyre ültessük, mint ahogy eddig volt a földben, mert máskülönben nem virágzik újra. A muskátlikat is szaporíthatjuk, ha levágunk két-három leveles dugványokat, és nedves, tőzeges homokban gyökereztetjük. Figyeljünk a rózsákra is, mert ilyenkor szoktak megbetegedni levélrozsdában és lisztharmatban! Egy megelőző permetezés után akár az első fagyokig gyönyörködhetünk virágaikban.
A konyhakertben valamilyen korán leszedett zöldség után hamarosan ültethetünk szamócát. Azt mondják, erre legjobb idő az augusztus, mert akkor az első tavaszon már egészen szépen teremhet. Mivel az ültetvény három-öt évig ugyanazon a helyen lesz, fontos a gondos talajmunka, a trágyázás. Ha azt szeretnénk, hogy az ültetvény mindig gyommentes legyen, és a gyümölcsök esős időben ne rothadjanak meg, sötét fóliával takarhatjuk az ágyást. A málnásban minden letermett vesszőt már most kivághatunk, a fiatal hajtásokat pedig megritkíthatjuk. Ilyenkor célszerű megritkítani a köszmétebokrokat, minden sötétbarna, elöregedett vesszőt érdemes kivágni. A ritkító metszés után a bokrokon elegendő 8-12 erős, jó térállású vessző. A szőlőben pedig végezni kell a hónaljhajtások eltávolításával és a csonkázással, hiszen a korai fajták már nemsokára érnek.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu