Gyógyító dinnyekúra

Bármennyire is furcsa, de jellegzetes íze miatt nem mindenki szereti ezt a gyümölcsöt. Sajnálhatják, mert nagyon egészséges: tápértékét olyan anyagok határozzák meg, mint a kalcium, a foszfor, a vas, a nátrium, a kálium, a mangán, a magnézium, a réz, a cink, a kobalt és króm, az A- és a C-vitamin. A sárgadinnye kitűnő gyógyszer mindenféle lázas és gyulladásos betegségre. Gyógyhatását részint béta-karotin tartalmának köszönheti. Jótékony hatása van emésztőszervi betegségek, vékony- és vastagbélgyulladás esetén, mert tartalmánál fogva hűsíti a beleket. Azt mondják, gyomorgörcsök ellen jót tesz egy kiadós sárgadinnyekúra. A gyümölcs erősíti a szervezet immunrendszerét, még a bőrbetegségek és kiütések is elmúlnak tőle, hiszen azok általában gyulladások következményei.
A sárgadinnye sajnos kezd kiszorulni a konyhakertekből, talán mert igényes, kényes növény. Egy biztos: a hosszú, forró nyarat szereti, csapadékos, hűvös időben nem lesz édes, és meg is betegszik. Főleg a fuzáriumgomba és a levéltetű támadja meg, ezért permetezni is kell. A humuszban, tápanyagban gazdag, közepesen kötött talajokon érzi jól magát. Ha palántáról szaporítjuk, akkor április elején kell elvetni a magokat tápkockákba vagy kis cserepekbe, melyeket üvegházakban, fóliasátrak alatt kell elhelyezni. Helyre vetés esetén április végén, május elején kerülnek földbe a magvak. Egy növénynek viszonylag nagy a területigénye, egy négyzetméterrel kell számolni. Palántázás, kelés után rendszeresen kell kapálni, mert teljesen tiszta talajon fejlődik rendesen. A gyorsabb érés és a gyommentes talaj miatt sokan alkalmazzák a fekete fóliás takarást. Száraz, meleg nyarakon rendszeres öntözést is igényel.
Több hazai nemesítésű fajta közül is választhatunk. Sárga húsú a Javított zentai, az Ezüst ananász és a Tétényi csereshéjú. Zöld belű a Magyar kincs, a Muskotály, a Topáz és a Dixi. Újdonságnak és különlegességnek számít a Hógolyó, mely téli fajta: novembertől januárig élvezhetjük termését.