Idejében szólunk

Végre fellélegezhetünk, és magukhoz térhetnek a növények is, hiszen ahol nem öntözték őket, ott visszamaradtak a fejlődésben. A hirtelen jött csapadéknak örülhetünk, de bosszankodhatunk is miatta, mert megsokasodnak a munkák a kertben. Ezekben a napokban át kell kapálni a veteményt, mert gomba módra szaporodnak a gyomok; a talaj nedvességtartalmát így tovább meg tudjuk őrizni. Most könnyen lehet ásni, nem úgy, mint augusztusban általában, ezért ültethetünk, vethetünk is, már a jövő évre gondolva. Telepíthetünk például szamócát, mert akkor a jövő nyáron már teljes termést hoz, minthogy októberre kialakulnak a termőrügyei. Később, szeptemberben is el lehet ültetni, de akkor nem reménykedhetünk annyi gyümölcsben. Nagyon fontos, hogy az ágyást jól betrágyázzuk, ha lehet szerves trágyával, és azt mélyen beforgassuk, mert a növény három-négy évig a helyén fog maradni. Ha van rá pénzünk és energiánk, a talajt fekete fóliával takarhatjuk, hogy ne legyen gondunk a gyomirtásra, megőrizzük a talaj nedvességtartalmát, és meggyorsítsuk az érést.
Miközben szedjük a zöldbabot, az uborkát, a paprikát, a paradicsomot és a többi zöldségfélét, gondolhatunk arra is, hogy a korán szabaddá váló területekre vessünk is. Ha most kerül a földbe a sóska, az áttelelő spenót, a kapor magja, akkor ősszel már élvezhetjük termését. Vethetjük már a téli retket, az áttelelő salátát és a téli sarjadékhagymát is. Bár a gyümölcsfákat októberben, novemberben kell majd elültetni, már most érdemes eldönteni, hogy mi hová kerül. Akkor járunk el ugyanis szakszerűen, ha a csemeték helyét a nyár végén előkészítjük, a talajt 60-70 centiméter mélyen alaposan megforgatjuk. Kiáshatjuk már a 100-120 centiméter széles, 70-80 centiméter mély gödröket is. A földet kétfelé rakjuk: egyik oldalon legyen a feltalaj, a másikon az altalaj. Ültetéskor ugyanis a tápanyagban gazdagabb feltalaj kerül a gödör aljára, az altalaj pedig felülre. Természetesen a gödör legaljára talajjal összekevert szerves vagy műtrágyát is célszerű elhelyezni.
A nyár kedvezett a szőlőnek, ahol nem felejtettek el permetezni, ott nagy baj nem lehet. Viszont az augusztus eleji hűvös, csapadékos idő miatt nem ülhetünk a babérjainkon, mert újra támadhat a peronoszpóra és a lisztharmat. A kártevők ellen is permetezni kell, mert ilyenkor jelenhetnek meg a szőlőmolyok lárvái, melyek megrágják az érőfélben lévő bogyókat. Vigyázni kell, mert a sérült szőlőszemeket könnyen megtámadja a szürkerothadás, amitől az egész fürt tönkremehet. Ha vannak korán érő szőlőfajtáink, akkor a vegyszert úgy kell megválasztani, hogy rövid legyen az élelmezés-egészségügyi várakozási ideje. A permetezésen kívül a gyomirtásról is gondoskodnunk kell, mert a sűrű aljnövényzet segíti a betegségek kialakulását és hátráltatja az érést. Régi hagyomány az érés alá kapálás: a tőkék alját kitányérozták, hogy a fürtök ne lógjanak a földre. Emlékszem azokra az időkre, amikor még arra is volt energiánk, hogy a gyommentes talajt elgereblyéztük, úgy vártuk a szüretet.