Nyár végi rabló méhek

E jelenség kiváltó oka, hogy a gyűjtéshez hozzászokott méhcsaládokat a növényekről hirtelen abbamaradó hordás intenzív kutatásra serkenti. Ha találnak a közelben nyitott kijárónyílású, esetleg a repedéseken vonzó illatokat kibocsátó kaptárakat, akkor bizony az erősebb családok behatolnak a gyengébbek méhlakásaiba, s kifosztják. Méhészek a megmondhatói, milyen kevéssé épületes látvány egy-egy kirabolt család. Az idegen kaptárba behatolt méhek a méz egy részét elhordják, a többit szétkenik.
Még ennél is nagyobb pusztítást végeznek fajtársaik soraiban. A fedett fiasítást felbontják, a nyitottakból kihúzzák az álcákat, a lépeket lerágják. A számukra idegen méheket megölik, végső esetben a méhcsaládot megsemmisítik. Az indítékra felemás magyarázatot adott Csonka Imre, a Kaposvári Egyetem tanára. Szerinte az még csak érthető, hogy ha nincs hordás, akkor a méhek a legközelebbi kaptárban keresnek mézet. De a "tudatos" pusztításra már nehezebb érthető választ találni.
A rablás korántsem törvényszerű. A szakszerűen kezelt méhesekben a hordás megszűntével szűkítik a kijárónyílásokat, így a méhészek könnyebbé teszik a bejáratot az idegen behatolóktól őrző méheik munkáját. Például a cukorszörpös etetésekre este célszerű sort keríteni. A lényeg: a rablás kialakulásának lehetőségét kell megelőzni. Ha ez nem sikerül, napokig tart a veszteségekkel járó küzdelem.
Egyébiránt az augusztus amolyan felemás hónap a méhészetekben. Első felében még van hordás, petéznek az anyák. Szent István napja után viszont már a telelés előkészítésén fáradoznak a méhészek. Ilyenkor a hűvösebb napokban a kelő fiasítás helyét egyre inkább a téli élelemkészlet foglalja el. Ahol nem volt bőséges hordás a nyár végének egyik jellegzetes méhlegelőjéről, a szolidágóról, ott nagy adagokban célszerű sűrű cukorsziruppal etetni. Az ok egyszerű: a méhek által a téli napokra gyűjtögetett mézet az ember évente többször is elveszi tőlük.