Fát keres az ültetőgödör

Egyszerű, méretarányos rajzon ábrázoljuk a portánkat, megjelölve rajta az épületeket, a kertet a már meglévő fákkal és az égtájakat. A terven jelöljük be - szintén méretarányosan - az új telepítések helyét, ügyelve a fák, bokrok tenyészterület-igényére és a telekhatártól való távolságukra. Fontos, hogy például magasra növő, nagy koronájú fákat ne tervezzünk a déli oldalra, mert azok beárnyékolják a kert jó részét. Ide inkább alacsony bokrokat, kis növésű fákat tervezzünk.
Itt hívjuk föl a figyelmet az egyik leggyakoribb hibára: a kertek túlzsúfoltságára, ami abból fakad, hogy nem adjuk meg növényeinknek az egészséges, jó fejlődésükhöz szükséges teret. A zsúfoltságban, egymással állandó versengésben élő gyümölcsfák előbb-utóbb eltorzulnak, fejlődésükben visszamaradnak, és kevesebbet is teremnek. Ugyanígy fontos a telekhatártól számított legkisebb távolságok ismerete is, amelyet az önkormányzatok írnak elő. E rendeletek betartása kötelező, figyelmen kívül hagyásuk veszekedések, perek kiindulása lehet. (Ezeket a távolságokat - a bokrok és fák terjedelmétől, magasságától függően - általában fél és két méter közötti tartományban határozzák meg az önkormányzatok.)
A telepítendő fajok meghatározása után időben kell döntenünk a fajtákról is, amelyek kiválasztása szintén alapos mérlegelést igényel. Ebben - jellemző tulajdonságai mellett - a fajta termékenyülési viszonyainak, a nemes alanyának, illetve a választott művelésmódnak van döntő szerepe. Itt mondjuk el, hogy a gyenge növekedésű alanyt igénylő, úgynevezett intenzív művelésmódok különleges fölkészültséget igényelnek, amit szakkönyvekből szerezhetnek meg az arra vállalkozók. (Cikkünkben a ház körüli kertekben általános, hagyományos koronaformájú és művelési módú fák és bokrok telepítéséről szólunk. A fajtaválasztáshoz segítséget nyújt Fajtakalauz című rovatunk.)
A tervezést követő kivitelezés első lépése az ültetőgödör kiásása. Jó, ha erre már most sort kerítünk, hogy a következő 4-5 hétig, a tényleges telepítés időpontjáig a megforgatott talaj megülepedhessen. (Az ültetőgödör azért fontos, mert a nagy felületen és mélyen megforgatott, tápanyaggal föltöltött talajban a gyökérzet kezdeti, legerőteljesebb növekedése akadálytalanul mehet végbe, amitől nagyban függ az egész növény fejlődése is.)
Ne sajnáljuk a fáradságot: gyümölcsfáinknak 100×100 cm alapterületű és 70-80 cm mély gödröt ássunk. A ribiszke-, köszméte- és málnabokrok telepítéséhez 60×60×60 centiméteres gödör elegendő. Ásáskor a feltalajt (az első két ásónyom földjét) az egyik oldalra halmozzuk, az altalajt (a harmadik, negyedik, ötödik ásónyomét) a másik oldalra tegyük. Ásáskor mindenféle szennyező anyagot, követ, gyökérmaradványt, törmeléket távolítsunk el a talajból (egy vödörbe gyűjtve mindezt).
A legjobb indítótrágyázás a fiatal fácska számára, ha a kiásott gödör aljában jó bőven (20-25 centiméter vastagon) érett szerves trágyát terítünk el. Ennek híján a (saját érlelésű) kerti komposzt is megfelel, ezt azonban dúsítsuk föl legalább 2 kilogramm vegyes műtrágyával, amelyet a 25-30 centiméter vastagon elterített komposztra szórjunk. A trágyaréteget fedjük 20 centiméteres feltalajréteggel. A visszamaradó (30-40 centiméter mély) árkot az altalajjal töltsük meg, de ebbe is keverjünk 3:1 arányban érett istállótrágyát. (Három rész altalajhoz egy rész érett trágya vagy komposzt.) Az így előkészített ültetőgödröt hagyjuk legalább egy hónapig magára, hogy benne a talaj megülepedjék. Ezt követően a tényleges ültetéskor már elég lesz csak annyi földet kivennünk a közepéből, hogy a telepítendő fácska gyökérzete kényelmesen beleférjen.