Kóbor biobor a hordóból

Egyre többen követik ezt a termelési módot, már nagy borászatok is kezdenek átállni rá. Napjainkban ötvennél több gazda, vállalkozás foglalkozik ellenőrzötten bioszőlő termesztésével, többségük bort is készít belőle, tudtam meg Szőke Lajostól, a Kecskeméti Főiskola tanszékvezető tanárától. Majdnem mindegyik fajta alkalmas az ökológiai termelésre, azonban általában az olyan betegségnek ellenálló, hazai szőlőket részesítik előnyben, mint például a Zalagyöngye, a Bianca, a Pölöskei muskotály és a Medina. Persze minden fajtához a neki optimális tőkeformát kell kialakítani, hogy a növény-egészségügyi problémák kezelhetők legyenek.
A legtöbb gondot a gombabetegségek okozzák, melyek megelőzhetők a biotermelésben is alkalmazható réz- és kéntartalmú szerekkel, mondta Roszik Péter, a Biokontoll Hungaria Kht. ügyvezetője. A rovarkártevők ellen pedig azok természetes ellenségeit kell bevetni. Műtrágyázni nem szabad, ehelyett szerves- és zöldtrágyát kell bedolgozni a földbe. Sokan pillangós növényeket vetnek a sorok közé, mert azok megkötik a levegő nitrogénjét. Sokkal több kézi munkát igényel a bioszőlő a hajtásválogatástól a csonkolásig, a kapálásig, hiszen a vegyszeres gyomirtás is tilos. Tulajdonképpen ezért is drágább a belőle készült bor.
A borkészítés is szigorúan ellenőrzött: cukrot nem szabad beletenni, korlátozták a kén mennyiségét, és csak természetes alapanyagú derítőszerek jöhetnek szóba. Ehhez persze 20-24 cukorfokos must is kell, avat be a titkokba Korom Péter, akinek ezüstérmes Cserszegi fűszeresét és aranyérmes Chardonnay-ját akár mindennap el tudnám képzelni az asztalomon. A kesztölci borosgazda sikere mögött nagyon sok küzdelem rejtőzik, hiszen két és fél hektáros ültetvényét feszült odafigyeléssel tudja megmenteni a betegségektől. Elvarázsolta a kóstolókat Dobosi Dániel ezüstérmes Otonel muskotálya és aranyérmes Cabernet sauvignon-ja is. Ő a Balatonhoz közeli Szentantalfán gazdálkodik, így az idegenforgalom miatt nincs gondja az értékesítéssel. Élvezet volt megkóstolni Bodor László ezüstérmes Cabernet sauvignon-ját is. Gazdája egy csongrád-bokrosi fiatalember, aki a főiskola elvégzése után, öt évvel ezelőtt kezdett bioszőlőt termelni. A homoktalajon keserves volt a kezdés, három évben a fagy, egyszer pedig a jégverés okozott nagy károkat. Ennek ellenére kitart, bár még nincs saját feldolgozója. Nagyon finom volt Filus János ezüstérmes Bianca bora is. A kaskantyúi biogazda meglepetést is tartogatott a borkóstolás végére. Elhozta és természetesen töltött is mindenkinek új termékeiből, a bioszőlőből készült ivóléből, a must-almalé, illetve a must-almalé-sárgarépalé gyümölcslevekből, amelyeket már több kórházban alkalmaznak terápiaként különféle betegségek gyógyítására.
A találkozón döbbentem rá, hogy valójában a hatvanas évek elejéig csak bioszőlőt szüreteltünk. És erős a gyanúm, hogy az ilyen szőlő termőterülete jóval nagyobb az ellenőrzött hat-hétszáz hektárnál. Biobort mostanában is nagyon sokan termelnek, ha azon a pár száz négyszögölön betartják az alapvető követelményeket. Ők még nyugodtabban koccinthatnak e szóval: "Egészségünkre!"