Zalából az Alföldre

Így a kutató a hatvanas-hetvenes években Zalában folytathatta elkezdett munkáját. Ott születtek meg a tájról elnevezett, világhírű, betegségeknek ellenálló fajtái: a Zalagyöngye, a Göcseji zamatos, a Lakhegyi mézes, majd a Pölöskei muskotály és a Bianca. Az eredményt negyedszázados szívós munka előzte meg, hogy a megszülető szőlők az európai fajták minőségét és a direkt termők ellenállóságát örököljék. Az egyik értékes hibrid az Eger2 és a Csabagyöngye fajták keresztezéséből született 1970-ben, és Zalagyöngye néven kapott állami elismerést. A ropogós, illatos bogyójú, kettős hasznosítású szőlő nagy karriert futott be Zalában, fagytűrése miatt azonban az Alföldön szerették meg igazán, ott a termesztett fajták között a hatodik helyen áll, termőterülete meghaladja a négyezer hektárt. A minőségi bor készítésére alkalmas Göcseji zamatos tavaly decemberben kapott állami elismerést. Az újgenerációs fajták közül a Bianca rohamosan terjed az Alföldön, és külföldön is jól ismert, keresett fajta. A nemesítő kék bogyójú fajtái is megtalálták a helyüket. A Medinát már jól ismerik a termelők, a Néro pedig egyre népszerűbb. Európai uniós fajtaoltalom alatt áll: ovális, ropogós, korán érő bogyói kiemelkedő értéket jelentenek a világfajták között azzal, hogy flavonoidtartalmuk négyszer akkora, mint a többi kékszőlőé. A fajta korábban a csemege kategóriába tartozott, jelenleg borszőlőnek számít.
Zalában öt szövetkezeti gazdaság vállalta annak idején termőültetvények kialakítását, és sokak számára adott biztos keresetet a szaporítóanyag előállítása. Voltak évek, amikor hat-nyolc millió darab szaporítóanyagot állítottak elő, a szállítmányokkal beterítették fél Európát.
Mindezekre egy szakmai konferencián emlékeztek meg a megye szőlész-borász szakemberei Egerváron, az egykori Széchenyi pincében. A Csizmazia Darab József munkásságát méltató előadásokban hangsúlyt kapott, hogy a rezisztencianemesítés ma felértékelődik, hiszen az ökológiai gazdálkodásban nagy a jelentőségük az ellenálló fajtáknak. Különösen a csemegeszőlő esetében nagy érték, ha kevesebb kemikália éri a fürtöket, ilyenformán egészségesebb a fogyasztása. A 88 éves nemesítő egészségi állapota miatt nem lehetett jelen a szakmai találkozón. István fia olvasta fel üdvözlőlevelét, és vett részt édesapja emléktáblájának leleplezésén. Stílszerűen három rezisztens szőlőtövet ültettek el a résztvevők a nemesítő tiszteletére.