Kirakat mögött

A gyanútlan látogató, hogyha nem szakmabeli, a kirakatból talán nem is sejti, hogy az ágazat évek óta elhanyagolt állapotban van. Mégpedig mert a rendszerváltozás óta nem kapta meg a neki kijáró állami támogatást, és jóformán a saját erejéből próbált fejlődni - jelentette ki Mártonffy Béla, a Magyar Kertészeti Tanács főtitkára. Következésképpen napjainkban nincs elegendő, jó minőségű hazai termék a boltokban, a piacokon. Ezzel is magyarázható, amit sokan nem tudnak megérteni, hogy miért vagyunk néha rákényszerülve az importzöldségre és -gyümölcsre. Ilyenkor jogosan tesszük fel a kérdést: a magyar kertészek miért nem tudják megtermelni?
A válasz egyszerű: nem támogatják őket olyan mértékben, ahogyan nyugat-európai versenytársaikat, akik az uniós csatlakozás után még jobban elárasztották a hazai piacot. A jelentős piacvesztést nehéz elviselni, hiszen a gabona- és húsvertikum után 300-350 milliárd forintos éves árbevételével a kertészet a mezőgazdaság harmadik legerősebb pillére. A jelenlegi helyzetbe nem szabad belenyugodni, mert az elvesztett piacok visszaszerezhetők, és azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kertészet kézimunka-igényes tevékenység, sok embernek adhatna munkát vidéken. A kertészeti tanács már a jövőre gondolt, amikor négy tagszervezetével közösen beadta javaslatát a kormánynak arról, hogy a második nemzeti fejlesztési terv 2007-2013 közötti szakaszában hogyan kellene fellendíteni az ágazatot. Fontos lenne a minőség javítása, a korszerűsítés, a szakatanácsadás, az öntözés fejlesztése és új beruházások megvalósítása. Mindehhez a termelőknek össze is kellene fogniuk, ezért a tészek (termelői és értékesítő szövetkezetek) működését az eddigieknél jobban szükséges támogatni. Nem halogatható tovább a magyar kertészeti termékek reklámozása, amihez nagy valószínűséggel a kertészeti ágazat szereplőinek össze kell fogniuk, hogy közös kasszából állják majd a marketingköltségeket.