Decemberi tavasz

Nálam például virágzik az ibolya, az aranyvessző (közismert nevén aranyeső), barkát hozott a mogyoróbokor, s a teraszon jól érzi magát a muskátli és a leander. Szedhetnék a vázába rózsát, körömvirágot, krizantémot, violát, de kint hagyom, hátha karácsonykor is dísze lesz kertemnek. Mert a meteorológusok sem tudják megmondani, mikor köszönt be az igazi tél.
Klímakutatók szerint az elmúlt ötszáz évben nem volt ilyen enyhe ősz egész Európában. Azt mondják, ez ismét a globális felmelegedésre figyelmeztető jel, hiszen Izlandtól egészen Görögországig tapasztalható az átlagosnál magasabb hőmérséklet. Ennek oka, hogy az Atlanti-óceán partjaihoz közel sorozatban keletkeztek markáns ciklonok, aminek következtében az egész kontinens fölé enyhe légtömegek érkeztek.
Európában a szeptember és az október átlaghőmérséklete 11 fok volt, ami a szokásosnál 1,8 fokkal magasabb. A november még ennél is szélsőségesebben alakult: 2,5 fokkal haladta meg az átlagos értéket. A három hónap átlaghőmérséklete közel egy fokkal túlszárnyalta az eddigi legmelegebbként számon tartott 1772-es, 1938-as és 2000-es őszi átlagokat. Ez elképesztően nagy különbségnek számít.
A legtöbben örülhetünk a tavaszias télnek, mert kevesebbet kell fűteni, és közérzetünk is jobb. Viszont a rendellenes időjárásnak hátrányai is lehetnek a növénytermesztésben, hatásaival a következő évben számolhatunk. Az ősszel elvetett gabona és repce sok helyen már-már térdig ér, ami aggodalommal tölti el a gazdálkodókat, hiszen így jóval nagyobb fagykárok keletkezhetnek. Néhány gyümölcsfa, például a cseresznye rügyei úgy megduzzadtak, mint virágzás előtt, márciusban. Sok helyen megjelentek a tavaszra jellemező kártevők. De ki hallott már olyanról, hogy ilyenkor permetezzenek? A rovarokról jut eszembe: idén fordult elő velem először, hogy decemberben szúnyog zavarja meg éjszakai álmomat. Komolyabbra fordítva a szót, jövőre hatalmas gondokat okozhat, ha a kártevőket nem gyéríti meg a kemény fagy. A meteorológusok szerint ugyanis könnyen megtörténhet, hogy igen enyhe telünk lesz - habár csak 7-10 napra látják előre az időjárási folyamatokat. Külföldi meteorológusok vizsgálták, hogy milyen tél követte az eddigi legenyhébb harminc őszt. Megállapították, hogy az enyhe őszöket követő december és február melegebb volt, mint az 1971-2000 közötti harminc év átlaga, ugyanakkor a január kissé hűvösebbnek bizonyult. A Brit Meteorológiai Szolgálat és a Nemzetközi Klímakutató Intézet előrejelzése szerint Európában idén valamivel nagyobb esélye van az enyhe télnek.
Miközben Angliában azért is aggódnak, hogy ilyen időben a sündisznók nem tudnak téli álmot aludni, táplálékuk sincs, és ezért elpusztulhatnak, az itthoni kertbarátok sem tudnak igazán pihenni. A napsütés kicsalogatja őket a szabadba, már ha van idejük az adventi készülődésben. A bölcsebbek szerint nem kizárt az sem, hogy késői kitavaszodás lesz a böjtje a mostani kedvező időnek. Ezért érdemes most felásni, betrágyázni a kertet. Bármennyire is furcsa, de amíg a talaj meg nem fagy, gyümölcsfákat, díszcserjéket is ültethetünk. Még nem késtünk le a tél alá vetésről, ezért földbe kerülhet például a fokhagyma, a télálló spenót, a sóska, a vöröshagyma, a petrezselyem magja is.