Négy lábon járó radiátor

A hőszivattyúk legelterjedtebb változatai villanyárammal működnek, és az általuk elérhető megtakarítás a villanyszámlán mérhető le, amely számla sokkal kisebb lesz abban az esetben, ha például a vizet (elektromos) hőszivattyúval, nem pedig közvetlenül villanybojlerrel melegítjük.
A berendezés a mezőgazdaságban is alkalmazható, tudtuk meg Léderer Andrástól, a Geosolar Kft. ügyvezetőjétől. A hőszivattyúk a helyhez kötött létesítmények energiaellátásában, vagyis a fűtésben, a vízmelegítésben tehetnek jó szolgálatot. Fűteni pedig kell a gazdasági irodákat, öltözőket, keltetőtelepeket, az egyes fiatal állatok tartására szolgáló helyiségeket és nem utolsósorban a primőr vagy fagyérzékeny növényi kultúrák termesztésére szolgáló üvegházakat, fóliasátrakat.
A hőszivattyúk hőforrása lehet a föld, a víz és a levegő is. Az agrárüzemek működése során számos helyen hő is keletkezik, ami eddig veszendőbe ment, netán többlet energiaigényt is okozott kényszerű eltüntetése, elvezetése hűtéssel. Példa erre, hogy a túlmelegedő fóliasátrakat szellőztetni, hűteni kell. Ez a hulladékhő nagyszerűen felhasználható víz melegítésére. A gabonaszárításkor keletkezett meleg, párás levegő hőjét szintén ki lehet vonni. A termálvízzel működő gazdaságok elfolyó meleg vize külön gonddal jár, mert hőfoka folytán környezetszennyezést okoz (bírság jár érte!) - nos, ez szintén kiváló hőleadó közeg lehet.
További kínálkozó lehetőség az állattartó telepek nagy testű állatainak hőleadása. Egy szarvasmarha vagy sertés "négy lábon járó radiátornak" is tekinthető, hiszen testhőmérséklete 41 Celsius-fok, és folyamatosan hőt ad le, hiszen neki is a 21 Celsius-fokos hőmérséklet a kellemes. Ezt pedig célszerű nem kitárt ajtókkal, hűtéssel biztosítani, hanem olyan módon, hogy az állatok által leadott fölös hőt hőszivattyúval folyamatosan elvonjuk, és más célokra hasznosítjuk.
Léderer András elmondta, hogy Kanadában - ahol egyébként kétszáz évre elegendő olajkincs van - nagyon elterjedt a hőszivattyú. Svédországban egyenesen hőszivattyút használnak a virágtermesztésben. Jó lenne, ha nálunk is egyre több helyen alkalmaznák. Vannak, akik már döntöttek, ilyen például egy orosházi mezőgazdasági nagyüzem. A tervezett hőszivattyús rendszer az eddig probán-bután gázzal működő, évi nyolcvanmillió forint energiaszámlájú rendszert váltja majd fel. Itt 12 ezer sertés és kétezer szarvasmarha leadott hőjét fogják hasznosítani. A villanyszámla ezután már csak évi kétmillió forint lesz, a megtakarítás tehát bőven évi hetvenmillió feletti. Figyelembe véve a kétszázmilliós beruházási költséget, a rendszer körülbelül három év múlva térül meg.
A hőszivattyú a gazdaság méretétől függetlenül mindenütt hasznos eszköz lehet. Kisgazdaságok is alkalmazhatják - persze mindenkor a megfelelő méretű berendezést.