Kisnyulak a szőrfészekben

Ezt még az enyhébb teleken sem egyszerű dolog egyeztetni, ráadásul a nyúlfiókák teljesen szőrtelenek, a szemük sem nyílt ki, mozgásra alig képesek, amikor világra jönnek. Gyakori, hogy a téli szaporulatoknak majdnem a fele az első napokban elhullik, mert a fialás nem megfelelő körülmények között zajlott le.
A hőmérséklet-különbségeket a környezet leszűkítésével, elletőláda, elletőfiók (fiaztatódoboz) elhelyezésével oldjuk meg, annak kisebb terét az anya képes saját hőjével felmelegíteni. Az átlagos vemhességi idő 29-32 nap. A megfelelően előkészített, fertőtlenített, tiszta, száraz, rossz hővezető anyagból, tehát fából vagy műanyagból (semmi esetre sem fémből, horganyzott lemezből) készült elletőládát a vemhesség 25. napja körül, de legkésőbb a vemhesség 27. napján helyezzük el. Korábban nem célszerű, mert a fialásig az anya ürülékétől, vizeletétől elszennyeződhet, a későbbi elhelyezés pedig viselkedészavarokat okozhat azáltal, hogy az anya nem szokta meg a ládát, esetleg fél is tőle, és nem oda, hanem a ketrec padozatára fial.
A közelgő fialás biztos jele, hogy az anya nyugtalankodik, fészket készít oly módon, hogy szájában cipeli az alomanyagot (szénát, szalmát), oldaláról és hasáról tépi szőrzetét. Némelyik egyed szőrtépése olyan nagyfokú lehet, hogy az itteni bőrfelület teljesen csupasszá válik. Főként az előhasiak között azonban vannak olyan anyák, melyek nem tépik meg magukat. Ezek részére a szőrfészket nekünk kell kialakítanunk az elletőládában: az állat hasi és hónalji tájékáról (innen távolítható el legkönnyebben) letépjük a szőrt, és a láda aljára finom szálú szénát vagy pormentes, puha faforgácsot is teszünk. Amennyiben az anyanyúl ennek ellenére sem látogatja az elletőládát, fel kell készülnünk arra, hogy fialása a ketrecben fog lezajlani, s ha nem vagyunk jelen, biztosak lehetünk az alom pusztulásában. A saját fészek készítésének többszöri hiánya feltételezi az anyai ösztönök kifejlődésének hiányát is, az ilyen nyulakat célszerű kizárni a tenyésztésből.
A fészekkészítés idejétől biztosítsunk teljes nyugalmat, iktassuk ki a szokatlan fényeket és zajokat! Fialás után, de legkésőbb a következő napon ellenőrizzük az almokat! A halva született, agyonnyomott, torz és életképtelen, kis súlyú, negyven grammnál kisebb fiókákat már csak a kannibalizmus veszélye miatt is el kell távolítanunk a fészekből. Ha az anya a fészket a láda sarkába vagy szorosan annak falához készítette, húzzuk inkább középre, hogy ne nyomja agyon a fiókákat, azok így kényelmesen szophatnak. Fiatal anyák gyakori rossz szokása, hogy közvetlenül a fialás után szétszórják az almot, idegesek, ugrálnak, letapossák fiókáikat. Fontos, hogy az elletőláda kibúvónyílása kerek, átmérője pedig 15 centiméternél kisebb legyen, hogy ha az anya szoptatás közben kiugrik, a csecsbimbóira tapadt fiókák a ládában maradjanak.
Fialás után ellenőrizni kell az aktív csecsbimbók számát és az emlő egészségi állapotát. Előfordul, hogy a csecsbimbó tejtől duzzadt, tejleadás még sincs, mert a bimbó nyílását sajtszerű, beszáradt váladék zárja el, ezt kíméletes nyomással el kell távolítani. Az anya naponta egyszer, rendszerint a kora reggeli órákban szoptat, ilyenkor mellőzni kell minden munkát. Ha az elletőládában a hőmérséklet 25 fok alá csökken, a fiókák nem szopnak, bőrük elsötétül, ráncosodik, végül elpusztulnak. A szaporulat létszámát és fejlődését naponta, az itatókat rendszeresen ellenőrizzük, mert tejtermelés idején az anyanyulak több vizet igényelnek.