Visítástól hangosak a hajnalok

Erre sokan felkapták a fejüket, hiszen több száz éves hagyomány létét látják veszélyben, pedig házi disznóvágás miatt még nem fordult elő tömeges fertőzés, megbetegedés. Ha ez megszűnne, az utolsó olyan élelmiszer-előállítási forma számolódna fel, amelyben biztosan tudni lehet, hogy a termékek pontosan miből és hogyan készülnek. A nyilatkozat akkora port kavart fel, hogy később az agrárminiszter cáfolta az ilyen irányú elképzeléseket. De azért továbbra is érvényben lévő szabályozás, hogy ha valaki eladásra készít húst, azt be kell jelentenie, és a hatósági ellenőrzés ugyanúgy vonatkozik rá, mint a nagyobb húsfeldolgozókra.
Pár nappal később a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal a házi disznóvágás veszélyeire hívta fel a figyelmet, mondván, hogy a hűtőládák elterjedésével már nemcsak télen, hanem minden évszakban ölnek disznót. Jelentkeznek a házi disznóvágásokkal kapcsolatba hozható megbetegedések. Legsúlyosabb közülük a botulizmus, ismertebb nevén kolbászmérgezés, amely csaknem kizárólag a házilag füstölt vagy más módon tartósított (például zsírban lesütött) húsok elfogyasztása miatt fordul elő. A betegséget általában nyers vagy rosszul hőkezelt, illetve füstölt hurka, sonka, kolbász és disznósajt okozza. A kórokozó felettébb ellenálló a külső behatásokkal szemben, beleértve a szokványos hőkezelési eljárásokat is, és általában földdel, az állatok székletével kerül az élelmiszerekbe. A házi disznóvágásból származó termékek fogyasztása más ételmérgezéses, hányással, hasmenéssel járó megbetegedéseket is okozhat, például szalmonellafertőzést.
Az élelmiszer-biztonsági hivatal felhívja a figyelmet, hogy a vágásra szánt állatnak egészségesnek kell lennie. Fontos, hogy csak koplaltatott sertést öljenek le. A böllér és segítői egészségesek legyenek, hiszen a beteg ember fertőzés forrása lehet. Disznóvágáson ne vegyen részt az, aki hasmenésben szenved, vagy akinek a kezén valamilyen bőrbetegség található. Az asztalokat, amelyeken a húst feldolgozzák, valamint az edényeket, eszközöket alaposan el kell mosogatni, méghozzá tiszta, ivóvíz minőségű vízben. A gyomrot, beleket, hólyagot a kivételük előtt le kell kötni, hogy tartalmuk ne szennyezze az állat belső felületét. A gyomrot, a beleket alaposan meg kell tisztítani.
Ki kell zárni, hogy a hús talajjal, béltartalommal szennyeződjön. Ha ez mégis megtörténik, nem elég letörölni, hanem vékony rétegben le kell vágni a szennyezett felületet. A töltelékes áruba kerülő húsrészeket csak teljesen tiszta, esetleg előzőleg forró vízbe mártott, vagyis fertőtlenített késsel szeleteljük. A húsfeldolgozás egyes műveletei között szappannal, meleg vízben alaposan kezet kell mosni. Mivel a hús szobahőmérsékleten hamar romlásnak indul, minél hamarabb fel kell dolgozni. Erre az enyhébb időjárás miatt fokozottan oda kell figyelni. Kerülni kell a vastag, nagy tömegű töltelékáru készítését, nem ajánlott például kétkilósnál nagyobb disznósajtot készíteni, mert a belseje nem forrósodik át kellően. A hurkaféléket lassan kell abálni, hogy belül is alapos hőkezelést kapjanak. A húsokat hideg helyen kell pácolni, és lassú, hideg füstölést kell alkalmazni. Az elkészített kolbászt, disznósajtot, egyéb füstölt terméket hűvös helyen tároljuk.
Az étel okozta botulizmus súlyos betegség, ezért ha házi disznóvágás után néhány nappal valaki levertnek érzi magát, izzad, izomfájdalmai, hasi panaszai vannak, látási zavart, szájszárazságot, nyelési és hangképzési zavart, rekedtséget, esetleg bénulásos tüneteket tapasztal önmagán vagy hozzátartozóján, azonnal forduljon orvoshoz.