Nem mindegy, milyen a csibe

Naposcsibét kizárólag olyan, állat-egészségügyi hatóság által regisztrált helyről vásároljunk, ahol megvannak a tenyésztés, a szaporítás, a keltetés és a forgalmazás állat-egészségügyi feltételei. A gazdaszszony legnagyobb bosszúságai közé tartozik, amikor drágán vásárolt, pátyolgatott csirkéi minden igyekezete ellenére már a nevelés első két hetében elpusztulnak. Ennek leggyakoribb oka a kelésgyengeség, amit egyébként helyesebb köldökgyulladásnak nevezni.
A csibe a tojás szikanyagaiból nyeri az embrionális fejlődéséhez szükséges tápanyagokat és energiát. A sziktömlő a keltetés 18. napjáig az embrió testüregén kívül helyezkedik el, egy nap elteltével a köldöknyíláson keresztül behúzódik a testüregbe. Amennyiben ez a folyamat hiányos vagy lassúbb, csökken a naposcsibe életereje, és a nyitott köldöknyíláson át különféle baktériumok (leggyakrabban szalmonella, kóli) juthatnak a testébe. Normális esetben a sziktömlő a kelést követő második nap végére tömegének harmadára, de legalább a felére csökken, majd - legkésőbb a negyedik napon - teljesen felszívódik. A be nem záródott köldöknyílású naposcsibéket a keltetőkben kiselejtezik, kereskedelmi forgalomba is kerülhet azonban belőlük.
Az egészséges, életerős naposcsibe általában 40-50 grammos. Legyenek a kiválasztott csibék küllemi hibáktól mentesek (ép végtagok, szabályos csőr), dús, száraz pihével teljesen benőtt testűek, élénk tekintetűek és mozgásúak, ne billegjenek, álljanak szilárdan lábukon, az a jó, ha szikzacskójuk felszívódott, vagyis köldöktájékuk kemény tapintású. A kelésgyenge csibe a szabványosnál kisebb, pihéi borzasak, túl száraz vagy (még gyakrabban) nyirkos, aluszékony, fázékony, étvágytalan, állandóan csipog, nemegyszer már az első napon hasmenéses, és az ürülék a végbélnyílás körül beszáradt. Csőre, lába sokszor eltorzult, nem áll szilárdan a lábán, billeg, a has-, illetve köldöktájéka lógó, nedves, puha tapintású, a köldöknyílás környéke duzzadt, kivörösödött.
A naposcsibe köldökgyulladásának okai: a tenyészállatok tartási, takarmányozási hibái, a tenyésztojások kezelési, tárolási, keltetési hiányosságai, valamint a rossz higiéniai viszonyok. A tenyésztojásba bejuthatnak kórokozók, amelyek a szikhólyagban elszaporodhatnak és méreganyagokat termelhetnek. A kelésgyenge csibék zöme élete első két hetében elpusztul. Az elhullások már az első-második napon megkezdődnek, a harmadik-ötödik napon tetőznek, majd legkésőbb a 14. napon megszűnnek.
A tőlünk független tényezők ellen nem sokat tehetünk. Vásárláskor, a válogatás közben azonban legyünk résen, majd pedig otthon gondoskodjunk a megfelelő tartási, takarmányozási feltételekről. A baktériumok által okozott köldökgyulladás antibiotikum-kezelésre szorul. A baj az, hogy mire megérkezik a kórmegállapításhoz szükséges vizsgálat laboratóriumi eredménye, addigra a következmények elkerülhetetlenek. Nagyon elterjedt rossz gyakorlat, hogy minden előzetes vizsgálat nélkül gyógyszereznek. Jó tanács: amint megérkeznek a naposcsibék, vegyük fel a kapcsolatot az állatorvossal. Ez azért is fontos, hogy megbeszéljük a járványvédelmi teendőket az állomány későbbi sorsát alapvetően meghatározó fertőző betegségekkel kapcsolatban (amilyen például a gumborói betegség).