Pálma virít a Gellért-hegyen

Az idén, amikor huszadszor tartják meg, különösen emlékezetes lesz a kiállítás, április 20-ától 22-éig a szervezők rengeteg újdonsággal csalogatják az érdeklődőket. A különlegességek között egyre több egzotikum szerepel, árulta el Schmidt Gábor egyetemi tanár, a több mint százéves arborétum vezetője. A kaktuszok és orchideák mellett megcsodálhatjuk például a bougenvilleákat, a strelitziákat, a kínai mályvákat, a törpe citromfákat, a leandereket és a télálló pálmákat. Ha valóban globális felmelegedésről beszélhetünk, akkor a mediterrán növények hamarosan nálunk is jobban elterjednek. A Gellért-hegy déli lejtőjén pompázó arborétumban, a majdnem kétezerféle növény közül már most is nagyon jól érzi magát a füge, a selyemakác és a télálló pálma.
A felmelegedés, de leginkább az enyhe tél és a korai kitavaszodás egyik időszerű témája lesz a kiállításnak, ahol a kertészeti egyetem szakemberei ingyen adnak hasznos tanácsokat az érdeklődő kertészeknek. Felhívják többek között a figyelmet az öntözés fontosságára, mert ezen a télen nagyon kevés csapadék hullott, és még az örökzöldek és a lombos fák is igénylik a vízutánpótlást. Mivel a legtöbb kertész növényvédelmi kérdéssel érkezik a kiállításra, megnyitják a "növényklinikát", ahol a rovartani tanszék munkatársai szintén ingyen látják el tanácsokkal a kertészkedőket. Bárki vihet beteg növényi mintát, megvizsgálják és megmondják, miként kell meggyógyítani. Egy biztos: az enyhe tél miatt nagyon résen kell lennünk, mert például a levéltetvek tojásai átteleltek, ezért a kártevők jóval korábban, már április elejétől pusztítanak. A növényklinikán egyébként élő bemutatókat is tartanak, azaz megtanítják az érdeklődőket arra, hogy egyes betegségek vagy kártételek miként ismerhetők fel.
Bonsai-, virágkötészeti és biokertészeti bemutatók is színesítik a háromnapos rendezvényt, amelyre mintegy 260 kiállítót várnak. Ismét keresztmetszetet kaphatunk a hazai dísznövénytermesztés helyzetéről. Most nem éppen rózsás: továbbra is gond az importcikkek áradata, főleg vágott virágból és cserepes dísznövényből érkezik sok külföldi áru. Steinhauser András, a Dísznövény Szövetség és Terméktanács főtitkára elmondta, csak a faiskolai termesztésben tudtuk megőrizni eddigi pozícióinkat. Ahhoz, hogy a hazai termelők talpon tudjanak maradni, összefogás szükséges, és nagyon résen kell lenniük. Fő cél a mostani piacok megtartása, újakat ugyanis nagyon nehéz szerezni. Bár erre azért akad egy jó példa is: ezentúl nem kell minden hortenziát importálni, mert ezt a húsvét körül virágzó növényt már egy hazai termesztő is kínálja.
A főtitkár szerint a dísznövény ma már nem luxuscikk. Ezt a kormányzat is belátta: idéntől a dísznövénytermesztők is ugyanúgy pályázhatnak fejlesztésre, beruházásra, akárcsak a többi kertészeti ágazat képviselői - erre pedig már régen nem volt lehetőségük.