Idejében szólunk

Siralmas képet mutatnak a szántók, a kertek, mert a száraz talajban alig kelt ki néhány növény. Egész télen kevés volt a csapadék, áprilisban pedig elmaradt az eső. Csak néhány helyen regisztráltak pár milliméternyit, de az csak arra volt jó, hogy elverje a port. Az aszály kialakulásához hozzájárult az átlagosnál melegebb idő s a gyakori erős szél is. Aki nem tudott öntözni, annak nem keltek ki tavaszi vetésű növényei, vagy ha mégis kibújtak, szép lassan elpusztulnak a 20-25 fokos melegben. Bajban vannak a növénytermesztő gazdák is, hiszen az őszi vetések közül talán csak a repce mondható fejlettnek, a gabonák senyvednek. Pedig mostanában bokrosodnának, majd kalászolnának, de víz hiányában ez nehezen fog sikerülni.
Májusi eső aranyat ér, tartja a régi mondás. Az új pedig így szól: májusi eső életet ment. Szomorú, de a magyar mezőgazdaság még mindig az égi áldástól függ, az öntözéses gazdálkodás kialakítására általában nem volt pénz. Ezt csak nagyon kevés helyen tudták megvalósítani, főleg a kertészetekben és néhány nagyüzemben. A ház körüli kiskertekben pedig mindenki a saját pénztárcájához mérten tud áldozni öntözésre. Így meggondolandó, hogy a plusz vízdíj megtérül-e majd a megtermelt zöldségek révén? Egy biztos: mostanában sokakban felvetődik a kérdés, nem lenne-e érdemes kutat fúratni a kerthez.
Miközben az aranyat érő esőre várunk, többször is hátunkra kell venni a permetezőgépet, ugyanis a kártevők jóval több gondot okoznak, mint máskor. A kelő krumpli tövében máris két-három burgonyabogár várakozik kalmározásra, peterakásra, tehát résen kell lennünk. Arra azonban ügyeljünk, hogy ne a megszokott vegyszert vásároljuk meg, mert ahhoz hozzászoknak a rovarok, vígan életben maradnak. Az idén ráadásul cserebogár-invázió lepte meg az erdő közeli települések lakóit, és a májusi cserebogár már áprilisban akcióba lépett. A rovar a fiatal hajtásokat szereti, nem kíméli a szőlőt és a gyümölcsfákat se. Három-négy héten át pusztít, utána a talajban élő lárvája, a pajor okoz károkat a gyökerek megrágásával. Ezeken a területeken indokolt lesz a talajvizsgálat, majd szükség esetén a talajfertőtlenítés.
Az enyhe tél miatt az idén jóval többet kell költenünk növényvédelemre, ha saját termésű gyümölcsöt szeretnénk enni. Rendszeresen kell védekezni az almamoly, a levéltetű, a pajzstetű ellen, s meg kell előzni a lisztharmat, a varasodás, a levélfodrosodás kialakulását. Nem okoz gondot a szerek keverése, ha gyümölcsfajokra ajánlott, kombinált készítményt szerzünk be. Mivel hamarabb fakadt a szőlő, mint más években, már azt is permetezni kell peronoszpóra, lisztharmat és atka ellen. Az idén a hajtásválogatást is korábban kell elvégezni: a laza, szellős lombozat szerepe felértékelődik a betegségek megelőzése miatt.
Ilyenkor már általában minden melegigényes mag vetőágyában vár a csírázásra. Már csak a paprika, a paradicsom és a padlizsán palántázása vár ránk, legkésőbb a fagyosszentek után. Érdemes megbízható helyről beszerezni a palántát, a felnyurgult, halványzöld, vékony szárú szaporítóanyag csak fölös kiadás, még ha olcsóbb is. A palánta ültetőgödrét célszerű alaposan beöntözni, ha száraz a talaj. Ügyeljünk arra, hogy ne ugyanarra a területre kerüljön a növény, amelyiken tavaly is volt, így kevesebb gondot okoz majd a növényvédelem.