Bozsik gazda tollából

Igazi hungarikum a magyar meggy, mert jelentősen eltér a nyugat-európai fajtáktól. Nyugaton is megszerették a mi meggyünket, ennek ellenére komoly versenytársa a szerb és a lengyel gyümölcs. Ráadásul a lengyelek éppen a legjobb magyar fajtákat termesztik.

A meggy kilójáért az idén kétszáz-kétszázhúsz forintot fizetnek a termesztőknek a kereskedők, akik aztán továbbviszik Németországba, elsősorban a konzervüzemekbe. Ugyanakkor egyre bővül a kézzel szedett friss meggy piaca, tájékoztatta lapunkat Lux Róbert, a FruitVeB (Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács) gyümölcs főbizottságának elnöke. Sajnos az április végi, május eleji fagyok elvitték a termés döntő részét, Szabolcsban például 95-100 százalékos kár érte a termesztőket. A felmérések szerint közepes fagykár érte az ország döntő részét, csupán egy-két megye úszta meg ezt a csapást.

A meggy és a cseresznye nagyon közeli rokonok, egymást kölcsönösen termékenyíthetik. Baljós hír a meggytermesztőknek, hogy megjelent egy új moníliagomba-faj. A Monilinia fructicola megjelenését bizonyították a laboratóriumi vizsgálatok Nagykörű térségében. Zárolták az ültetvényeket, illetve kötelező védekezést hajtottak végre, hogy megállítsák a veszedelmes gomba terjedését.
Palkovics László, a Budapesti Corvinus Egyetem növénykórtani tanszékének vezetője elmondta, hogy két évvel ezelőtt munkatársával, Petróczi Mariettával éppen ők írták le először hazánkban ezt a karantén-kórokozót, amely olasz és spanyol őszibarackkal érkezett a multinacionális áruházláncok polcaira. Szerencsére télidőben, így nem szabadult el a betegség. Azt még vizsgálják, hogy Nagykörűbe hogyan juthatott el. Távolabbról, az amerikai földrészről hurcolták be Európába. Franciaországban és Ausztriában is felütötte a fejét, de a szigorú vegyszeres fellépéssel, zárlattal megállították. Meg kell különböztetni a két korábbi, jól ismert moníliafajtól, a virágot és gyümölcsöt fertőző gombáktól. Az új betegség sokkal veszedelmesebb, mint két társa, azokkal ellentétben ugyanis a sértetlen bőrszöveten keresztül is meg tudja fertőzni a gyümölcsöt. Ráadásul hihetetlenül gyorsan terjed át egyik gyümölcsről a másikra, és nemcsak a csonthéjas gyümölcsfajokra veszélyes, hanem az almás termésűekre, sőt a szőlőre is. Szerencsére azok a vegyszerek, amelyek a két korábbi monília ellen hatásosak, az új betegség ellen is megfelelőek, de használatuk nagyon szigorú technológiai fegyelmet követel.

Érden, a gyümölcskutató intézet kísérleti ültetvényében több mint száz cseresznye- és meggyfajta található. Szenci Győző igazgató elmondta, hogy a meggyek közül a 3/48-as hibrid primőrnek számít, olyan korai, mint a Münchebergi korai cseresznye és a Rita, a világ legkorábbi fajtái. Az érdi öntermékeny, mint például az Érdi bőtermő, ma már a hazai termesztés uralkodó faja. Újra kapható a faiskolákban az Érdi nagygyümölcsű önmeddő fajta, amelyet jó árbevétele miatt pénzes meggynek hívnak a környéken. Az újdonságok közül kiemelkedik a Piramis, amely hatalmas gyümölcsméretével tűnik ki, még az Érdi nagygyümölcsűt is felülmúlja. Ősei között cseresznyék is szerepelnek, így a gyümölcs megjelenése cseresznyeszerű, ám íze a hamisítatlan finom meggyé. Fája felfelé törő, innen kapta a Piramis nevet. A friss piac ásza lehet, mert korán érik és gyümölcsmérete lenyűgöző.