Elfagyott facsemeték

Főként a fagyérzékeny akácültetvények károsodtak, de a feketedió, valamint a vörös- és a kocsányos tölgy erdőállományaiban is komolyak a veszteségek. Az akácosoknál megfigyelhető, hogy helyenként csak a fák csúcsán maradt zöld levél, alattuk 10-15 méteres magasságig pusztított a fagy. Most nemcsak a rügyek, hanem helyenként az ágak is elfagytak. Az erdészeti szakemberek szerint a fagyok az aszály miatt legyengült erdőállományoknak többet ártottak. Hozzájárult a károkhoz az is, hogy az időjárás miatt - mivel a természet a megszokottnál "előbbre jár" - korábban indult meg a vegetáció, ezért előbb kezdett fakadni például a tölgy és az akác is. Minőségi és mennyiségi károk egyaránt előfordulhatnak a fagy miatt. A fiatal erdőállományok többségét olyan veszteségek érték, hogy a károsult helyeken újra kell kezdeni az erdősítést. Ahol ez nem indokolt, ott tőre vágással lehet elérni az erdő mielőbbi megújulását. A korai aszály, majd a rendkívüli fagy által legyengített erdőállományokban a kártevőknek és kórokozóknak (gyapjaslepke, tölgy-lisztharmatgomba) a korábbi években tapasztalhatónál nagyobb mértékű elszaporodása várható.
Egyelőre bizonytalan az idén a dió- és a tölgymakktermés mennyisége is. Ennek abból a szempontból van jelentősége, hogy a Nyírerdő Zrt. e fafajok azonosított vagy kijelölt állományaiból gyűjti be csemetekertjei számára a szükséges szaporítóanyagot. A történtek közvetlen hatásait nemcsak az erdészek érzékelik, a fagyások hátrányosan érintik például a méhészeket is, akik kaptáraikat szívesen telepítik akácosokba. Mi várható? Optimális esetben a megfelelő koronamagasságban újrafakadhatnak a fiatal fák - ebben segíthet a megfelelő mennyiségű csapadék. Az erdészek abban bíznak, hogy a fiatal erdőállományokat nem kell visszavágni. Ha nem hajtanak ki vagy alulról kezdenek kihajtani a csemeték, akkor akár a három-négy éves erdősítés növedéke is elveszhet. A fagy egyébként nemcsak Szabolcsban és Hajdú-Biharban pusztított, hanem Jász-Nagykun-Szolnok megyében is komoly károkat okozott.