Guggolva is szedhetünk cseresznyét

Hazánk rendezte meg idén a világraszóló cseresznyebemutatót, amelyre harmincöt országból százötven kutató érkezett Magyarországra. Az egyhetes rendezvénysorozat egyik fô látványossága a szigetcsépi törpe cseresznyés bemutatása volt. Amint megérkezett a három busz, a vendégek szinte megrohamozták Hrotkó Károly törpe ültetvényét, hiszen ilyen látványosság alig található a nagyvilágban.A négyéves fák ontják a termést, és a tetejük is szinte elérhetô a földrôl. Egy-egy fa 8-16 kiló gyümölcsöt is beérlel, és miután 1000-1250 fa ültethetô egy hektárra, ebbôl kiszámítható, hogy a hozam is páratlan, ráadásul a szedôk a földrôl tudják leszüretelni a gyümölcsök 80-85 százalékát.Három fajtát láthattunk.

{p} A Vera új, magyar önmeddô cseresznye, kiváló gyümölcsminôséggel. A másik kettô öntermékeny fajta: a magyar Alex  és a kanadai Sunburst. Ami nagyon fontos, különbözô törpésítô alanyokra szemezték ezt a három cseresznyét. Az alany az egyik titka a "parányi" fáknak, a másik pedig egy speciális metszési mód, amelyet magyar kutató, Brunner Tamás fedezett fel.Tóth László, aki Hrotkó Károly munkatársa, és ô metszi az ültetvényt, lapunknak elmondta, hogy a külföldi alanyokat vizsgálják ebben a kísérletben, és azt is, hogy a különbözô alany-nemes kombinációk mennyire életképesek, mert erôs összeférhetetlenség is jelentkezhet. Ami olyan, mint egy rossz házasság, azaz válással végzôdik. Ellenben, ha egy alany és egy nemes jól egymásra talál, akkor a sírig tart a szerelem, és a két rész örökre egybeforr.Hrotkó Károly elmondta, hogy C.500-as sajmeggy magoncalanyon, valamint vegetatív szaporítású sajmeggyalanyokon állnak a fák. Ilyen az SL 64-es, a Bogdány, a Brokgrow és a Gisela-5. A hazai éghajlaton a külföldi alanyok másként viselkednek, mint Nyugat-Európában.Hrotkó Károly, az alanykutatás nemzetközi témafelelôse szerint a cseresznyeszimpózium résztvevôi nagyon sok újdonságot látnak magyar földön a fajtáktól kezdve a technológián át a művelési rendszerekig.

{p} Az érdeklôdést nem lehetett Szigetcsépen sem megfékezni. A kutatók elözönlötték a kísérletet.- Ilyen a világon nem sok helyen látható. A törpe fák titka részben a törpésítô alany, elsôdlegesen a koronaforma és a metszési technika. Ez teszi lehetôvé ezt a faméretet - nyilatkozta lapunknak az egyetemi tanár. Hozzáfűzte, hogy mindez nem titok, az eredményeket publikálták, és metszési útmutatót adtak közre. Ma már 40-50 hektár ilyen típusú intenzív ültetvény létezik hazánkban cseresznyébôl, szilvából, meggybôl.Dél-amerikai kutatók egymást fényképezték a törpe fáknál, hogy az otthoniak se tartsák mesebeszédnek az elmondottakat. Egy kép többet ér, mint ezer szó, vallják az angolok, akik szintén lencsevégre kapták az ültetvényt.Magyar Lajos, a gyümölcstermesztési tanszék kutatója bejelentette: az volt a céljuk, hogy intenzív koronaformákon teszteljék az olyan új magyar cseresznyefajtákat, mint az Alex és a Vera. Az intenzív koronaformáknak, mint például a karcsú orsónak az a lényege, hogy a fa legfeljebb 2-3 méter magasra nô, és a gyümölcsöt zömében a földrôl le lehet szedni. Ezt a koronaformát jól átjárja a napfény, amely elôsegíti a termôrügyek kialakulását. Ezáltal állandóan megújulnak a termôrészek, sôt mindig nagyméretű gyümölcsöket terem a fa. Ez új távlatokat nyithat hazánk cseresznyetermesztésében, amely már most is a nemzetközi élvonalba tartozik. Az Európai Unió piacára az ilyen ültetvényekbôl minôségi árut lehet szállítani. A kutatók szerint ez a módszer az alapja a gazdaságos cseresznye-, meggy- és szilvatermesztésnek.