Elönt a forróság, úgy érzem magam, mint a trópusokon. Pedig csak a Velencei-tó partjáig jutottam, oda sem nyaralni mentem, hanem egzotikus pálinkakóstolóra. Az asztalon három különlegesség sorakozik: narancs-, banán- és gránátalmapárlat. Arra még várni kell, hogy a globális felmelegedés hatására teljes mértékben hazai termékek legyenek - akkor talán már pálinkának is lehet majd őket nevezni. Mert ezek a párlatok ugyanúgy készülnek, mint a pálinkák, csak a nevük nem lehet az, mert az alapanyaguk nem Magyarországon termett meg.
- A gránátalma Izraelből, a banán Ecuadorból, a narancs pedig Brazíliából érkezett hozzánk - mondja Vértes Tibor főzőmester, az Agárdi Pálinkafőzde egyik tulajdonosa. - Kísérletező kedvünkben, egy kis játékként és nem utolsósorban választékunk bővítéseként készítettünk trópusi párlatokat.
- Egy az egyben visszaköszön a gyümölcs természetes íze? Aromával készítették?
- Akkor nem lenne ilyen finom. Kizárólag gyümölcsből készülnek, sem cukor, sem adalékanyag nincs bennük. Ez az igazi pálinka titka is.
- Akkor elképzelhető, hogy sokan még nem is ittak igazi pálinkát?
- Biztos vagyok benne. Nekem is hamis képem volt a pálinkáról, amit azért ittak az emberek, hogy ne fázzanak például disznóöléskor vagy hogy bátrabbak legyenek. Azokat a kerítésszaggatókat egy húzásra lehajították, és nem is érezték, milyen az ízük. Én az első igazi párlatot Ausztriában kóstoltam, ahol szaktanácsadóként dolgoztam a kertészeti egyetem elvégzése után. Az a párlat ugyanúgy készült, mint a pálinka, de másként hívták. Az íze olyan hatással volt rám, hogy elhatároztam, én is ezzel fogok foglalkozni. Kitanultam a főzés mesterségét, majd vettem egy főzdét Ausztriában. Már bővíteni akartam a vállalkozást, amikor egyik volt évfolyamtársam meglátogatott, és feltette a kérdést: miért nem csináljuk ezt együtt, Magyarországon? Ebből az ötletből született az Agárdi Pálinkafőzde öt évvel ezelőtt, s barátom, Szabó László társtulajdonos lett, Pintér Zoltánnal együtt.
- Miért éppen Agárdon?
- Azért, mert nagyon jó a település fekvése, és rengeteg gyümölcsös van a közelben. Itt található például a legnagyobb egybefüggő cigánymeggyültetvény, amely az egyik legkedveltebb termékünk alapanyagát adja. Az ínyenceknek egyébként főzünk birs-, feketeribizli-, erdeimeggy-, kökény-, háziberkenye- és vadszederpálinkát is. A klasszikus ízek kedvelőinek természetesen ott van a kajszi, a besztercei szilva, a körte, az érlelt alma és a muskotályos szőlő pálinkája. De ez még mind semmi: a pannonhalmi apátság bencés szerzeteseinek évszázados receptjei alapján meggy- és gyógynövénylikőröket is készítünk, természetesen agárdi gyümölcspálinka felhasználásával.
- Amikor belevágtunk, sokan nem tartottak bennünket normálisnak mondván, hogy nálunk nem lehet eladni ilyen drága pálinkákat. De az idő minket igazolt, az elmúlt öt évben folyamatosan bővítettünk, fejlesztettünk, és egyre több vállalkozás ráállt a pálinkafőzésre. Az emberek kezdik felfedezni, hogy a pálinkának élvezeti értéke van, beilleszthető a gasztronómiába, és nem snassz például whisky vagy konyak helyett ajándékozni. Lassan olyan rangja alakul ki, amit megérdemel. Kézzel palackozott, sorszámozott pálinkáink egyre népszerűbbek, több arany- és ezüstérem mellett egyik termékünkért megkaptuk Az Év Pálinkája címet, sőt a legrangosabb közép-európai versenyen, a Destillatán is előkelő helyezést értünk el.
