Üzenjük

Kovács János, Tiszaföldvár
A főként savanyú talajokon vadon, néhol nagy tömegben előforduló királyné gyertyája - más néven genyőte vagy vadfokhagyma - nagyon szép liliomféle. Koloncos gyökerét az ókorban és a középkorban táplálékként is fogyasztották, gyógyhatása miatt is gyűjtötték. Az ókorban hamuban sült gyökerét ették, máshol megszárítva lisztté őrölték és lepényt sütöttek belőle. A középkori leírások a gumó hajnövesztő hatásáról számoltak be: a kopasz fejbőrt a friss vagy a hamuban sütött gumó levével bedörzsölték, amitől a haj gyorsan és dúsan kinőtt. Egyéb hasznaként megemlítik, hogy a gyökér pora jó ragasztóanyag, és füstjétől az egerek elpártolnak a háztól. Az újkori gyógynövényjegyzékekben már nem szerepel a királyné gyertyája. A vad állomány gyűjtését nem ajánljuk, hiszen szigorúan védett növény, szedése súlyos büntetéssel járhat. Sajnos nem tudunk olyan faiskoláról, ahol dísznövényként szaporítanák, pedig szép ékessége lehetne a kerteknek.

Demeter Emőke, drótposta
A bazsarózsa és a tearózsa tápanyagigényes növény. Ha a tápoldatozás ellenére elmaradt a virágzásuk, annak az időjárás az oka. Idén a májusi égető nap miatt sok helyen "besültek" a bimbók, amúgy is kevesebb volt a virág és rövidebb volt a virágzási időszak. Előfordulhat persze talajhiba is. A bazsarózsa virágzása akkor is elmaradhat, ha a tövön a rügyeket, amelyből a virágszárak fejlődnek, földdel takarják.

Lányi Bertalan, Baja
A vetőmagvak begyűjtésekor mást kíván a saját felhasználás, mást az árutermelés. Utóbbi esetben nagyon fontos az egységes minőség, míg az előbbiben a változatosság előny is lehet. Házikertben magfogásra elegendő meghagyni egy-két tövet, minden fajtából a legkorábban beérő, legszebb, legegészségesebb egyedeket. A teljes érésben begyűjtött magok a legértékesebbek. Azokra a fajtákra, amelyeknek érés után gyorsan kipereg a magjuk, azt ajánlják, hogy érés előtt, viaszérés idején szedjék a magot. Házikertben talán jobb megoldás, ha az anyatövek környezetében megtisztítjuk és fellazítjuk a talajt, és a magokat hagyjuk kiperegni, így a növény saját maga veti el őket. Ezzel a maggyűjtés és a vetés munkáját megtakarítjuk, és kisebb helyen, nagyobb mennyiségben, jobb minőségű palánták fejlődnek, amelyek az esetek többségében hamar megerősödnek.

Másik kérdésére: a bab kiváló zöldtrágyanövény, hisz a gyökerén élősködő baktériumok megkötik a levegő nitrogénjét, és ezzel gazdagítják a talaj tápanyagkészletét. Sűrű vetésben virágzás előtt kaszálják a lombját, amely értékes talajtakaró. Magasan kell kaszálni, mert így többször kilombosodik, többször vágható. A babszalmatakarást a vízigényes kultúrák (például a paprika, az uborka) nagyon meghálálják.