Fodor Domonkos, Páli.
Rovatunkban tévesen adtuk közre olvasónk javaslatát, amelyben a háziszappan készítésének egy bevált, főzés nélküli módszerére hívta fel a figyelmünket. Az elírásért olvasóink elnézését kérjük!
A recept helyesen az alábbi.
Hozzávalók: 1 kg marószóda (nem mosószóda!), 1 l víz, 6 kg olaj vagy zsír, 0,5 kg liszt.
A szódára ráöntjük a vizet, és addig kavarjuk, míg el nem olvad. Hozzáadjuk az olajat (vagy zsírt), jól elkeverjük, majd a lisztet is az oldatba vegyítjük. Amikor az elegy megvastagszik, egy tiszta ládába öntjük. Félóra múlva (néha később) kezd keményedni. Ezután feldarabolva állni hagyjuk a szappant, hogy jobban megkeményedjen, majd kivesszük a ládából.
Demeter Emőke, drótposta
A bambuszfélék értéke főként a növény természetes élőhelyén mutatkozik meg, nálunk csak dísznövényként ültetik több fajtáját. Nálunk bambusz gyűjtőnéven árusítják a pázsitfűfélékhez tartozó bambuszféléket - botnád, félnád, olasznád -, télálló fajtáik növekedésben, hajtás- és lombszín tekintetében igen változatosak. Ha nem fagynak vissza, az év nagyobb részében tetszetős térhatároló növények A növény telepítése előtt azonban jó tudni, hogy nagyon víz- és tápanyagigényes. Erős teleken a télálló fajtákat is takarni kell, különben visszafagyhatnak. A fajták kedvező körülmények között (tápdús talajokon, párás környezetben) erőteljesen terjeszkednek. Hogy növekedésüket kordában tartsák, ilyen helyen betonfalak közé vagy erős fóliával lehatárolt területre szorítják őket. Egyéb hasznukat főként a hat-nyolc év alatt megerősödő, hajlékony hajtásai adják, amelyek jól felhasználhatók karónak, pecabotnak, esetleg bútorok vagy ajándéktárgyak készítéséhez.
Kérdésére, hogy a Mátraalján érdemes-e ilyen növényeket ültetni: védett helyen, megfelelő víz- és tápanyag-ellátás mellett a télálló fajták ültethetők. Ám hogy mennyire valók a nevezett hegyvidéki környezetbe a mediterrán vízparti növények, arról már eltérőek a vélemények. Jobb szívvel ajánlanánk, hogy minden tájegység lehetőleg a saját botanikai értékeivel büszkélkedjen, azokból telepítse környezetébe a legszebb egyedeket, a máshol honos növényekből inkább csak érdekességként egyet-egyet. Sajnos az utóbbi évtizedekben kertkultúránk is globalizálódott, így amellett, hogy a jellegzetességét elvesztette, a betelepített rengeteg új fajta a hosszú időn át kialakult biológiai egyensúlyt is összezavarta. A nálunk honos fajok kártevőinek a természetes ellenségei is honosak nálunk, viszont az új fajtákkal új kártevők érkeznek, amelyekkel szemben régi fajtáink védtelennek bizonyulnak. Emellett minden növény beltartalmi értékei a saját termőhelyén fejlődnek ki a legteljesebben. Tehát jobban meg kellene becsülni saját természeti értékeinket.
