Kincset szimatolnak

A talajt a kiszáradástól védő dudva fedi, a földbe vízmérők vannak szúrva, s zsenge mogyoróhajtások, gyertyán-, molyhostölgy-, valamint ausztriai feketefenyő csemeték sorakoznak a területen. Ha a mogyoró bokorrá, a csemete lombos fává cseperedik, évente legalább negyven kiló nyári fekete szarvasgombát ígér 1300 négyzetméteren a gomba fonadékával megtermékenyített gazdanövények föld alatti gyökérzete. Ez bizony még odébb van, sok forrásvíz lefut a Szalajka-völgyben, mire itt gombát szimatolhat egy keresőkutya. Az ültetvény még kétéves, s a mogyorók négy-hat, a tölgyek tíz éven belül fordulnak termőre.
– A szarvasgomba természeti kincs, termesztése biztos jövedelmet ígér. De aki ebbe belevág, ne számítson gyors haszonra – mondja Berecz Béla, a rádió Oxigén című ökológiai műsorának egykori, ma már nyugdíjas szerkesztője, aki tizenöt éve az egyik legképzettebb szarvasgomba-szakértő nálunk.
– Van rá kereslet?
– Óriási! Ez az a fűszernövény, amiből nem pörkölt készül. Csak pár gramm kell belőle az ételízesítéshez, a világon mindenütt különleges csemegének számít. Természetes élőhelyei azonban – nálunk főként a Jászság kocsányos tölgyerdői, a nemzeti parkok területei – végesek. Miután Franciaországban egyre kevesebb a burgundi szarvasgomba, és Horvátországban nagyon megfogyatkozott a legdrágább és legfinomabb isztriai fehér szarvasgomba, nincs az a mennyiség, amit Európában ne lehetne eladni. A szarvasgomba termesztése több szempontból is ígéretes lehetőség. Egy-, két-, három hektáros gombaültetvény el tud tartani egy egész családot; igaz, szakértelem és pénz kell hozzá. Ma egy hektár termőhely telepítése legkevesebb nyolcszáz csemetével hat-hétmillió forintba kerül, s egyelőre nincs rá támogatás. Jövő évtől már várható szerény mértékű uniós apanázs az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv agrárerdős programján belül. Ugyanis a szarvasgomba-termesztés valójában erdőtelepítés, mert tölgyesek, bükkösök, fenyvesek nélkül gomba sincs. Része a kemikáliákat, műtrágyákat mellőző ökológiai gazdálkodásnak. Ráadásul Magyarországon ma törvényi szabályozás híján a természetes élőhelyet pusztító gombagyűjtés a jellemző, amit a termesztés valamelyest visszafogna.
– Ez az ültetvény itt miért vitrin jellegű?
– Mert nem üzleti, hanem bemutató célú. Négy ilyen van az országban, azt bizonyítandó, hogy a szarvasgomba nálunk ugyanúgy termeszthető, mint a franciáknál, akik komoly kutatómunkával, könyvtárnyi szakirodalommal felvértezve a múlt század ötvenes éveitől sikeresen lekoppintják a természet sokáig titokzatosnak tartott folyamatát. Én csak telket és kerítést adtam hozzá, a technológiát és a csemetéket francia kutatóintézetektől kaptam, miután sokszor jártam kint tanulmányúton. A termés persze az enyém lesz, a kutyám segít majd a gyűjtésben. Mert az illatos gombát kutató disznók kora lejárt. Ez a növény ugyanis nemi vágyat serkentő afrodiziákum, így a begerjedt disznókkal nehéz volt ujjleharapás nélkül megúszni a begyűjtést. A kutyák fegyelmezettebbek.
– Van jövője nálunk a szarvasgomba termesztésnek?
– Folyamatos az érdeklődés az ELTE tanszékén tartott alap-, közép- és felsőfokú tanfolyamok iránt. Dombóváron már van egy tizenkét hektáros szarvasgomba-ültetvény is. Ma ez az egyetlen növény, amiből az unióban sem lehet eleget termelni.