Bozsik gazda tollából

Megérintette az idén a görögdinnyét is a klímaváltozás tüze. A nap hevében megfőttek a gyümölcsök – pedig a görögdinnye meleg vidékről, az ókori Egyiptomból indult világhódító útjára. A Biblia tanúsága szerint Mózes próféta idejében kedvelt volt a fáraók birodalmában. Ázsiában már a tizedik századból származó dokumentumok bizonyítják a jelenlétét. De mitől is görög ez a dinnye? Van, aki azt mondja, hogy a görgés, mint hangutánzó szó rejtőzik a nevében. A másik elmélet szerint Görögországból származik, bár az ókori görögöknél nem található meg a karpuzea kifejezés, amellyel a mai görögök ezt a növényt illetik.
A görögdinnyét táplálkozási szempontból gyümölcsnek tekintjük, ugyanakkor a kertészek a zöldségek között tartják számon, és a zöldségtermesztési tanszékeken oktatják a dinnyetermesztés fortélyait. Ma már több mint félszáz fajtát találunk a Nemzeti fajtajegyzékben. Hazánkban átlagosan mintegy nyolcezer hektáron termesztették az elmúlt évtizedben, a termőterület 25­30 százalékos ingadozást mutat attól függően, hogy az adott évben keresleti vagy kínálati piac mutatkozik. A nálunk termett dinnye fele külföldön talál vevőre. Az export akár a nyolcvanezer tonnát is elérhette volna, ám az Európai Unióban komoly versenytársakra akadt a magyar termés – a szezont a spanyolok, a görögök és az olaszok nyitották meg az idén is –, a dinnyeszezon teljében pedig a kánikula hamvasztotta el a magyar gazdák reményeit. Az járt jól az idén, aki gondatlan gazda volt, mert nála a gaz túlnőtte a dinnye termését, és árnyékot vetett rá, így nem főtt meg a gyümölcs. A fekete fólia, amely a sorokban máskor jótékonyan hatott, mert megakadályozta a sorok közt a különféle gombabetegségek fellépését, most összegyűjtötte a meleget, és megfőzte a gyökérzetet, a talajban szinte felforrt a víz a fólia alatt.
Sokan sajnálják, hogy kiestek a termesztésből a korábbi magyar ászok, a teljesen zöld héjú vagy éppen feketészöld dinnyék, mint például a Szigetcsépi 51-es. De változott a világ, ma már a csíkos héjú dinnyék tarolnak. A termesztők is megkedvelték ugyanis a Crimson fajtákat, amelyek ellenállnak a fuzáriumos és a kolletotrihumos betegségeknek. A Gömb FUTO és a Hevesi FUTO már a nevében is jelzi, hogy FUzárium TOleráns.
A nemesítés csodájaként hódítanak a mag nélküli fajták. Ezeket is magról szaporítják, csakhogy ez a vetőmag triploid, olyan genetikai állománnyal rendelkezik, hogy a kifejlődő gyümölcsben nem hoz életképes magvakat, csak esetleg fehér magkezdeményeket, amelyek már nem okoznak epebántalmakat. A mag nélküli görögdinnye vetőmagját évről évre meg kell vásárolniuk a gazdáknak, mint az F–1-es jelzésű vetőmagvakét. Ha ezekből a gyümölcsökből fogunk magot, akkor már hasadnak a tulajdonságok, és a következő évben nem kapunk egyöntetű termést. A hússzín a pirostól a rózsaszínen át a sárgáig terjed. Jelenleg a sárga húsúakat nem nagyon keresik, divat a sötét rózsaszín és az élénk piros.