Idejében szólunk

Végre megjött a várva várt országos eső, így ha késve is, de véget ért az aszály. Ez persze a kukorica-, a cukorrépa- és a napraforgó-termesztőket nem vigasztalja, hiszen tetemes terméskieséssel, veszteséggel zárják majd az évet. A gazdálkodók most annak örülnek, hogy időben és jó minőségben tudják megmunkálni a földeket az őszi vetésű gabonák alá. A szőlősgazdák már kevésbé mosolyognak, ugyanis attól tartanak, hogy a későn jött csapadéktól hirtelen hízni kezdenek a szemek, és emiatt könnyen kirepedhetnek. Akkor pedig pillanatok alatt rothadásnak indulhat a termés. Ezért és a korábbi érés miatt sok helyen már szüretelnek. A cukortartalomra nem lehet panaszuk, legfeljebb a savak hiányoznak a bogyókból, úgy, mint a mediterrán országokban. De manapság ez sem gond, a savakat is lehet pótolni.
A sok eső hatására kinőttek a gyomok, megnőtt a fű, ezért szeptemberben is olyan intenzíven kell kertészkednünk, mint a nyár elején. Előkerül a kapa, a fűnyíró, sőt a metszőolló is. Még most sem késő elvégezni a nyár végi zöldmetszést a gyümölcsfákon. Érdemes átnézni a fákat, és levágni a viharoktól sérült ágakat, valamint a betegségek, kártevők nyomait viselő gallyakat. A lefűrészelt ágak helyét célszerű sebkezelő szerrel bekenni, hogy megelőzzük a további fertőzéseket. Szőlő szüretelése közben már gondolhatunk arra is, hogy a tőkehiányokat ősszel kell pótolni. Ez történhet bujtással és döntéssel. Bujtáskor a tőkék mellett kiásott árokba egy-két vaskos, hosszú vesszőt bujtatnak le. Döntés alkalmával a pótláshoz kiszemelt tőkét a talpgyökerekig kibontva fektetik el, és csak egy-két erős vesszőt vezetnek ki a földfelszínre: egyiket a saját, másikat pedig a hiányzó tőke helyére. Hamarosan meg lehet kezdeni a gyökeres szőlővesszők és az oltványok telepítését is.
A konyhakertben már most vethetünk spenótot, áttelelő salátát és sóskát. A különlegességek kedvelőinek ajánlható a spárga módjára fogyasztható feketegyökér és az egész télen át szedhető galambbegysaláta, melyeket szintén most lehet vetni. Ilyenkor telepíthetünk tőosztással rebarbarát, metélőhagymát és téli sarjadékhagymát. Már vethető a petrezselyem is, hogy kora tavasszal zöldelljen, és duggathatók az őszi fokhagyma gerezdjei.
A virágoskertben már elvégezhetjük az évelők tőosztását. Ezzel a módszerrel szaporíthatjuk például a pünkösdi rózsát. Ügyelni kell arra, hogy a szétosztott tövek ne legyenek túl kicsik, mert az első évben gyengén virágoznak. Az ültetőgödröt olyan mélyre ássuk, hogy a növény gyökerei függőlegesen beleférjenek. A legtöbb liliom ültetésére is a szeptember a legjobb időszak. A liliomok közül majdnem mindegyik a meleg, napos helyet és a jó vízgazdálkodású talajt kedveli. Ahol a talaj agyagos, kötött, ott homokkal és komposzttal javíthatjuk. Elérkezett az ideje, hogy a nyár elején felszedett virághagymákat ismét elültessük. Földbe kerülhetnek a nárcisz, a tulipán, a jácint szaporítóanyagai. Egyre több helyen nem sorban rakják le azokat, hanem kör vagy más alakban, hogy a virágok jobban mutassanak.
Amíg a tavasziak hagymája a földbe kerül, máris felszedhetjük a korán virágzó kardvirágfajták hagymáit. Pár napi száradás után a ráragadt földet rázzuk le róluk, és – körülbelül tíz centiméteres szárrésszel – vigyük hűvös, de fagymentes, száraz tárolóba. Ültethetünk még árvácskát, százszorszépet és nefelejcset egészen szeptember végéig. Ha ilyenkor vetünk díszmákot, szarkalábat és körömvirágot, akkor jövőre lényegesen korábban virágoznak, mint ha tavasszal vetnénk el. Ezek az egynyári virágok jól átvészelik a telet, ha szélvédett helyre kerülnek.