Mézzel töltik a macikat

Sőt anynyiban romlott, hogy a szocializmus idején a mindig jól eladható édes termékünkkel csaknem kizárólag a fejlődő nyugat-európai méztöltő üzemek beszállítói lettünk. Szorgalmas méhészeink a hazai mézfogyasztás többszörösét pörgették. Nagy tételben, lédig áruként, több száz kilós hordókban szállították külföldre.
Aztán a rendszerváltás után nyugati szakértők megállapították: a méhészkedés jóval nagyobb jövedelmet adna, ha hordók helyett üvegekben, flakonokban dobnánk a piacra kiváló minőségű mézeinket. Az akkori monopólium, a hajdan egyeduralkodó Hungaronektár mézkereskedelmi vállalat csakhamar bedobta a törülközőt, s bekövetkezett a méhészek által hőn óhajtott, többcsatornás értékesítés. Eleinte eredményt hozott a versengés, szépen araszoltak fölfelé a felvásárlási árak. Új vállalkozások jelentek meg a piacon, némelyek pedig megszűntek.
A magyar mézkereskedelem jellege alapvetően mégsem változott meg. Az átlagos években 25 ezer tonnára tehető méztermés legnagyobb részét most is hordókban szállítjuk az EU gazdagabb országaiba. A hazai mézfelvásárlók zöme képletesen szólva – némelyeknél a pénzügyi háttér által is – a német, az olasz vagy a francia méztöltő üzemek meghosszabbított karja. Egyre növekvő mennyiségű mézet, becslések szerint ezertonnányit adnak el a méhészek háztól, durván a nagybani felvásárlási ár (az akácméznél ez most kilónként 550-600 forint) kétszereséért. Az áruházláncokat, a hazai üzleteket többségében kisebb-nagyobb hazai, esetenként külföldi mézkiszerelő üzemek látják el. A kiskereskedelemben évente átlagosan négyezer tonna mézet forgalmaznak. (Innen a negyven-ötven dekás fejenkénti magyar mézfogyasztási statisztika.)
A féltucatnyi nagyobb hazai mézfelvásárló cég között van az Aranynektár Kft., melynek tulajdonosa, ügyvezetője Takács Ferenc. Korszerűsített és bővített dunavarsányi mézüzemét nemrég avatta fel Gráf József agrárminiszter. A létesítmény egyben Európa tíz legnagyobb mézüzemének egyike. A 740 millió forintos beruházás negyven százaléka uniós pályázatokon nyert pénzből valósult meg. A mézelőkészítés technológiájának színvonala a nyugat-európait is meghaladja. Az üzem évente hét-nyolcezer tonna méz feldolgozására képes.
Takács Ferenc piaci-üzleti filozófiája a kezdetek óta a fogyasztásra kész termékek forgalmazása és a technológia szüntelen fejlesztése volt. Emiatt-e vagy másért, de máig kakukktojásnak számít a mézkereskedők között. Az üvegbe, flakonba, műanyag maciba töltött, természetes értéket megőrző termékeiből Európán kívül Japánba, Szingapúrba, az USA-ba és az arab országokba is exportál. Emellett ő is szállít hordós árut partnereinek, mert a magyar mézet a határainkon túli üzemekben javító mézként használják.