Reggel-este egyen retket!

Egyes történeti források szerint már a piramisokat építő egyiptomi rabszolgáknak is mindennapi tápláléka volt. A középkori orvosok a férfias és harcias Mars növényének tartották, amely serkentőleg hat a nemi vágyra. Európában Bajorországban termesztenek belőle a legtöbbet. A vékonyra szeletelt, sózott zöldség évszázadokon át a bajorok mindennapos téli eledele volt, amely a szűkös és mostoha évszakban segített megőrizni az egészségüket.
Mivel a retekben igen sok C-vitamin van, megvédte fogyasztóit a valaha oly rettegett téli betegségtől, a skorbuttól. Ezenkívül A- és B-vitamint, káliumot, foszfort és sok más nyomelemet is tartalmaz. A benne lévő mustárolaj-glikozidok baktérium- és gombaölő hatásúak, segítenek megelőzni a megfázásos betegségeket. A retek támogatja a máj méregtelenítő munkáját és serkenti az epekiválasztást. Ásványianyag-összetétele előnyös a szervezetnek: káliumban gazdag, nátriumban szegény. A kálium-nátrium arány pedig fontos a keringési rendszer egészségéhez: a magas vérnyomás egyik oka e két ásványi anyag arányának megváltozása (a káliumé csökken, a nátriumé megnő). Éppen ezért sózás nélkül érdemes enni a retket. Fogyókúra alatt is előnyös, mivel magas a rost- és alacsony az energiatartalma.
Mostanában sok fekete retket lehet kapni a piacon. Régebben köhögés elleni házi szerként is ismerték: egy nagy fekete retek közepét kivájták, és az üreget cukorral töltötték meg. A retek nedvet eresztett, s ezt köhögés, rekedtség ellen kávéskanalanként, naponta többször adagolták. A sózott retek nedvét szeplő ellen alkalmazták. A népi orvoslás a retket ajánlja reuma, ízületi gyulladások és köszvény ellen, sőt a tavaszi virágporallergia tüneteire is.