Tormát tisztít Bagamér

– Hajdúsági tormaként már régen szerettük volna a világörökség részévé elismertetni ezt a növényünket, s ezzel rangot adni ennek a vidéknek is. Ha hungarikumként emlegetnék az egész világon, akkor bátran lehetne növelni a termőterületét. Ez pedig azzal járna, hogy még több család tudna megélni a tormázásból, s kevesebben állnának sorba segélyekért – véli a falu első embere, aki harminc éve tormázik.
A hajdúsági, mintegy hétszáz vagonnyi tormának a 70-80 százalékát kiskertekben termelik meg, de van néhány nagyobb termelő is, akik tíz-húsz hektáron gazdálkodnak. A 2700 lelket számláló községben a lakosok kétharmada tormázik. Az elmúlt években a legnagyobb gondot az okozta, hogy nem lehetett előre látni a torma felvásárlási árát, így a termelők gyakorta ráfizettek fáradtságos munkájukra.
– Tíz éve, amikor tengernyi torma termett, az elvárható 200 forint helyett 50-60 forintot fizettek a felvásárlók, így a termelők többsége a tormázásra felvett hiteleket, tartozásokat évekig nyögte – jegyzi meg a polgármester. – Hét éve viszont rekordárat fizettek az első osztályú tormáért, akkor 280 forint volt az induló ár. Ennek most is örülnénk.
– Mára levonták már a tanulságokat?
– A legfőbb tanulság, hogy ne legyen túltermelés, mert az válsághoz, anyagi csődhöz vezet. Az is fontos lenne, hogy a nehezebb sorban élők ne adják el idő előtt, áron alul a tormájukat, mert akkor nyomottá teszik a késő őszi, téli árakat – feleli Miszti Sándor termelő. Tavaly például 240 forint volt a jó minőségű torma, az idén csak 180 forint. A baj az, hogy nem tudtak még egy olyan kvótarendszert kialakítani, mint például a dohánytermesztőknél. Nem alapítottak tészt, azaz termelői és értékesítő szövetkezetet, mert a gazdák nem tudtak összefogni. Ha pedig a gazdálkodók nem határozzák meg, mennyi termésük várható, a felvásárló nem tud a külföldi piacon magabiztosan fellépni. Az idén egyébként azért esett vissza a felvásárlási ár, mert komoly jégverést szenvedett a terület, így több a beteg növény. Mire lefaragják a sérült részeket, odavész a gyökér majd’ egyharmada. Az idén külön bosszúság volt a szárazság miatti többszöri öntözés és a műtrágyák árának emelkedése.
Két nagy felvásárló van a közelben, a Hungaro Torma Kft. és a Parmen Kft., illetve az utóbbi keretében a Hajdúsági Tész, de számos kisebbet is nyilvántartanak. A felvásárlási árban általában nincs jelentős különbség. Mindenki korrekt módon végzi az átvételt, s precíz szerződést köt a termelőkkel, ezért nem jellemző, hogy torma maradna a termelők nyakán.
A tormatermesztés a hajdúsági emberek kedvelt tevékenységévé vált. A bakhátak kialakítására, a gyökérszedésre és egyéb fáradtságos, kétkezi munkára a családok összefognak. Alig akad olyan porta, ahol novemberben, a hideg vagy épp a szakadó eső dacára, ne tormatisztítással és válogatással foglalatoskodnának. Eddig 520-530 tonna tormát vásárolt fel csak a Parmen Kft. – tudtuk meg Boros László szaktanácsadótól, aki azt is elmondta: idén a csapadékos időjárás miatt decemberig is elhúzódhat a felvásárlás.
A hazai hűtőházakból csupán egy-két magyarországi konzervüzembe szállítanak a csípős ízű gyökérből. A magyar gazdáknak a legfőbb piacot Németország, Svédország, Ausztria, Franciaország, Lengyelország, Szlovénia, Csehország és Fehéroroszország jelenti.